Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 1. szám - ÍRÁSOK AZ AGRÁRKÉRDÉSEK TÁRGYKÖRÉBŐL - Romsics Ignác: Az agrárkérdés nemzeti-nemzetiségi aspektusa 1890-1918 között

Ez a patthelyzet 1916 nyarára ért véget. Románia belépése a háborúba a központi hatalmak ellen, s Erdély lerohanásának a megkísérlése Tisza és a monarchiái diplomácia megfontolásait jórészt érvénytelenítették. S ez szinte azonnal megmutatkozott a kormány- politika birtokpolitikával kapcsolatos lépéseiben is. A 4000/1917. sz. miniszterelnöki, s az ezt kiegészítő földművelésügyi miniszteri rendelet 1917 őszén az ország 32 „határszéli”, tehát döntően nemzetiségi vármegyéjében megszüntette a szabad birtok adásvétel és a 10 évnél hosszabb időre szóló bérbeadást, s kimondta az állam elővásárlási jogát. A rendeletekben foglaltak végrehajtása, azaz a birtokforgalom ellenőrzése és szabályozása, továbbá javaslattétel eladó földbirtokok állami megvételére általában az Országos Ingatlanforgalmi Bizottság, Erdélyben pedig a Kolozsvár székhellyel felállított Erdélyi Ingatlanforgalmi Bizottság feladata lett.16 Az Erdélyi Ingatlanforgalmi Bizottság 1918 őszéig több kisebb- nagyobb birtoktestet vásároltatott, s még több (összesen mintegy 10 ezer hold) szabad piaci eladását akadályozta meg.17 Mindebből azonban a magyar birtokpolitika céljaira már semmi sem fordítódhatott. Az erdélyi nemzeti birtokpolitikát, amelyről a magyar vezetők oly sokat beszéltek, de amellyel kapcsolatban évtizedeken át szinte semmit sem tettek, a román politika hajtotta végre — rövid két év leforgása alatt.

Jegyzetek 1

1 Kerék Mihály: A magyar földkérdés. Bp. 1939. 127—129.

2 Beksics Gusztáv: A román kérdés és a fajok harca Európában és Magyarországon. Bp. 1895; uö: A nemzeti politika programja Erdélyben és Székelyföldön. Bp. 1896; uö: A magyar politika új alapjai kapcsolatban a magyar faj terjeszkedő képességével és a földbirtok-viszony okkal. Bp. 1899; uö: Magyarország jövője az újabb nemzeti elhelyezkedés alapján. Bp. 1900. Vö. L. Nagy Zsuzsa: A „nemzeti állam” eszméje Beksics Gusztávnál. Századok 1963/6. 1242—1278.

3 Bartha Miklós Összegyűjtött Munkái. Sajtó alá rend. Samas- sa János. IV. kőt. Bp. 1912. Vö. Kemény Gábor: Bartha Miklós és a nemzetiségek. Pécs. 1943.

4 Kerék: i. m. 84—85.

5 Uo. 94—113.

6 Uo. 116—117.

7 Képviselőházi Napló, 1907. ápr. 10. 149—157. Közli: Gróf Bethlen István beszédei és írásai. Bp. 1933. I. köt. 19—32.

8 Gróf Bethlen István: Az oláhok birtokvásárlásai Magyarországon az utolsó 5 évben. Bp. (1912.)

9 Tokaji László: Eladó ország. Kolozsvár. 1913. és uő: Honfoglalás Erdélyben. Kolozsvár. 1913.

10 Keleti Károly: Hazánk és népe. Bp. 1889. 148—150. és a Magyar Statisztikai Évkönyv. Új folyam. XXII. köt. Bp.

1916. 71.

11 Magyar Statisztikai Közlemények. Új sorozat. 15. köt. Bp. 1906. 90—136:; 56. köt. Bp. 432-^89. és 64. köt. Bp. 1920. 307.

12 Lásd erre Éber Ernő: Fajok harca. Bp. 1905.

13 Idézi Szász Zoltán: Gazdaság és társadalom a dulalizmuskori Erdélyben. Kézirat. 130.

14 Újság (Kolozsvár), 1913. szept. 9. A gazdák Erdélyért. Vö. Bethlen István gróf: A magyar birtokpolitika feladata Erdélyben. Bp. 1913.

15 Székely Napló (Marosvásárhely), 1913. dec. 30. Mentik Erdélyt.

16 Köztelek, 1917. nov. 3. Egyről-másról és Székely Napló,

1917. nov. 24. Kinevezték az ingatlanforgalmi bizottság tagjait.

17 Országos Levéltár K. 184. Földművelésügyi Minisztérium ált. ír. 1918 — 29 — 500 95, 52 812, 191 200. Vö. Szász Zoltán: Politikai élet és nemzetiségi kérdés a dualizmuskori Erdélyben. Kézirat. 125.

30