Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 5. szám - Herceg János: Bácskai puszták, történetek

úgyhogy régi, történelmi családnevek viselői kerestek más hazát, miközben iparosok, vagy cselédsorba süllyedt szegényemberek lettek. Az Ódry-ak közül például jutott Bácska minden részébe, s minden foglalkozási ágba. Őket követték, ha nem is olyan nagy arányszámban, a Paálok és Knézyek.

Egy vagyonilag erősebb, fellépésében erőszakosabb, s a liberalizmus korához mindenképpen alkalmazkodni tudó új nemesség vette át a hatalmat Bács-Bodrog vármegyében, a Fembachok, a Vojnicsok, a Szemzők, akik nemrég még Aiglerek voltak. Száz év se kellett, hogy a betelepített fehérharisnyás, bajusztalan svábok utódai nagybirtokosok legyenek. Méghozzá a látszólagos tisztesség határain belül szerezve az ezer meg ezer holdakat. Épp csak körülnéztek, hogy miből lehette itt pénzt csinálni. És felfedezték a csalódottságában halálba menekülő Kiss József Csatornáját. És előfizettek a bécsi Börsen Zeitungra. A többi már olyan volt, mint a mesében. Végigjárták a falvakat, megzörgették a paraszti házak ablakát, hogy van-e gabona? Azt aztán a tőzsdei árfolyamnál jóval alacsonyabb áron lekötötték, s már vitték a hattyúnyakú uszályok a bácskai búzát a Csatornán fel Bezdánig, s onnan a Dunán tovább külföldre.

Mikor megvolt a nagy vagyon, képviselőséget vettek maguknak, főispáni stallumot, beleszóltak a nagypolitikába, s minden, ami itt történt, az ő nevükhöz fűződött. Valóságos néma forradalom játszódott le a bácskai nemesség soraiban azzal, hogy kiszorították a régieket és sokkal magasabbra törtek fel az újak. De hát ez egész Európában a parvenük kora volt. A kőbefaragott könyvet tartó Szent Pál meg csak szótlanul nézte a megye címeréből ezt a türelmetlen tülekedést a hatalomért, amelyből a nemesmiliticsiek most már végérvényesen kimaradtak.

Lovászy Mihály, az első polgári származású alispán, nem tudta megszabadítani a víztől a vármegyét. Nemcsak azért, mert hamarosan meghalt. Azért sem, mert csak folyamszabályozásra, gátépítésre dolgozott ki költségvetést a vármegye, a belvizek ármentesítésére nem. Pedig azután, hogy a bajai inasgyerekből lett olasz tábornok és világhírű csatornaépítő, Türr István felhozta Bezdánig a Ferenc-csatornát, egyre nagyobb lett a belvizek pusztítása. A szakemberek megállapítása szerint a Duna áradását a Csatorna valamennyire felfogta, de aztán tovább vitte a talajban, s így fakadt fel, sok-sok helyen 6—8 ezer holdat is elöntve, a tavaszi zöldár.

És most már nem úgy volt, mint a régi időkben, amikor nem sokat számított a víz megjelenése, mert még mindig maradt elegendő föld, több mint amennyit a gyéren lakott, lápos vidéken megművelhettek volna. Most az újtelepesek kiparcellázott kisbirtokát elöntő zöldár kész tönkremenés volt. Közben a Csatorna óriási hasznot hajtó közlekedési vállalkozás lett. Nemcsak a gabonafelvásárlók gazdagodtak meg a vízi szállítással, hanem a hajósgazdák is. Kint a partokon meg feltűntek a bolgár kertészek hatalmas öntöző kerekei, s a Duna után most már itt is elszaporodtak a halásztanyák.

Az első ármentesítési társulat 1883-ban alakult meg Bezdánban, ahhoz azonban, hogy ez az új intézmény mindenütt tért hódítson, még egy-két évtizedig várni kellett. Ennyi időre volt szükség, amíg a földművelő megértette, hogy a különféle adók és illetékek mellett egy újabb teher vállalása, az ármentesítési díjé, sokszorosan megtérül.

A vármegye élére, főleg az alispáni székbe most már szakemberek kerültek a régi nemesek helyett, s azok nemcsak uralkodtak, hanem terveztek, dolgoztak is. Pláne Schma- usz Endre, az apatini német fiúból lett alispán.

— Első dolgom megszabadítani ezt a vidéket a víztől! — jelentette ki, amikor megválasztották. A Duna mellett született, gyermekkori emlékeiben hordozta a félelmet a víztől. És hozzálátott a nagy terv, az ármentesítő társulatok megalakításához. Lehozta a minisztert, végigvitte a vármegyén, állami támogatást szerzett, és mire nagy művét befejezte, 350 ezer hold termékeny földdel lett gazdagabb a Bácska. Lenn Csurog alatt 40 korona volt egy katasztrális hold vételára az ármentesítés előtt. Utána csak az évi haszonbérlet száz korona. így aztán a civilizáció nem annyira a vasúttal érkezett Bácskába, hanem a mindenütt megalakult ármentesítési társulatokkal, s így született meg a búzatermő Kánaán, minthogy földje a réginél sokszorosan termékenyebb lett.

44