Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 4. szám - ÍRÁSOK SZOCIOGRÁFIAI KÖNYVEKRŐL - Csalog Zsolt: Cigányon nem fog az átok: részletek
De jó nagy, nehíz táska vót az! A jóisten tudja, mennyi píz lehetett benne! Felibül biztos meggazdultam vóna! Én meg ollyan buta vótam, hogy nekem nem kellett. Nem, hát nekem soha se kellett a másé! — Vigyed elűlemü AZONNAL vigyed!! Mer énnekem NEM KELL!! — oszt akkor szaladt vele tovább, oszt elfogták, oszt a nyomozóké lett a rengetegsok píz. Bezon. * * * Azír a Jízus szerette a cigánt! Mer azír hogy a cigány ellopta a szeget. Mikor a Jízust elfogták a zsidók, oszt vittík hogy kifeszittik, úgy terveztík hogy nígyfele feszítettík vóna a kereszten. Oszt a cigán nagyon megsajnálta a Jízust, hogy most nígyfele feszíttik. Oszt ellopta a nígy közzül az eggyik szeget, eldugta a gatyakorcába. De majnem elkapták írté! Keresik a szeget — nincs! Szíjjelníznek — meglássák ám a cigánt! — Cigán! Megállj! Te loptad el a szeget! Megíjjedt a cigány! Aszondta rá nagy hirtelen: — Idesanyámat bassam síjjel, ha hozzsányútam! A Jízus meg erre felnízett az ígre, ászt aszondta: — Uram isten, atyám! Engedd hogy ne fogja a cigánt az átok! így azután csak három szegre bírták feszitteni a Jízust. Mer a negyedik szeg ott vót a cigánnak a gatyakorcába. Az átok meg mindörökre el lett türülve. Mer a Jízus eltürültette. Azuta nem is fog cigányon az átok! Csak azír ezt nem lehet biztosra tunni, hogy nem fog. Nem biztos ez se egísszen! Úgyhogy azír cigány a gyerekire sose mond átkot. Én is: filtern vóna aszondani rájok, hogy „a rák egyik meg”, mer háthogyha mégis valóra válik! SOHA SEMMI átkot én a gyerekemre nem mertem mondani! Inkább baszattam apjával, tesvírivel — hát azt úgyis tudtam hogy lehetetlen, az úgyse lesz meg! De átkozni sose mertem. Mer eltürülte a Jízus, eltürülte — de isten tudja azír-----* * * Sok magyar azt kipzeli: cigány, az cigány! Oszt így összetesznek minket magyarcigányokat az olácigánnyal. Nahát ezírt oszt VÍGTELEN tudok haragunni! Mer ezt mink KIKÍR- JÜK MAGUNKNAK! Mer az olácigányok nem miközzínk valók! Azok lopnak, zsarolnak, gyilkolnak, ölik az asszont! Cigán meg cigán közt JAJ de nagy különbsíg van! Mer az olácigány az OLÁCIGÁNY, a muzsikuscigán meg MUZSIKUSCIGÁNY! A kétféle cigánba más az érzís, más a gusztus, más az íletük, más a tervük nekik — csak ezt a magyarok nem bírják felfogni! Amikor kisján vótam, éngem ha csak megláttak a Papucsnak a jányával beszílgetni — de ha csak SZÓLTUNK egymásnak! —, má úgy elvert anyám hogy csuda! — Még az olácigányokkal barátkozol, te!! Össze TÖRLEK!! Vótak rígen is szíp olácigán jányok, hát élig szíp vót nímellyik. Oszt apám egyszer előhozott eggyet, oszt el akarta venni. A Bozsát — mer ollyan szíp vót! Aszondta akkor nagyanyám apámnak: — Jó van — aszondja —, elveheted. Elveheted, az anyád kurva úristenit, de ide akkor nem taposod be többé a lábodat! Meg apáddal se jársz többet egy bandába! Lenízetnil minket, avval az aljassal?! Úgyhogy oszt nem is lett a dologbul semmi, hagyta apám a Bozsát, akar míllyen szíp is vót. Vót egyszer eggy eset. Oda vótunk Hajduhadházon tippant szedni. Ott vagyunk benn 56
