Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Írások az első generációs értelmiségi létről, tudatról - Gulay István: Életesszé No 1
írások az első generációs értelmiségi létről, tudatról M ^bben az irodalmi — publicisztikus, vallomásos, esszéisztikus — összeállításban írók írnak arról, hogy mit jelentett s jelent nekik és nemzedékük számos tagjának első generációs értelmiséginek lenni a magyar társadalomban. Egyszerre szólnak identitászavarról és új identitások kereséséről, a társadalmi mélybe (ahonnan a legtöbben jöttek) ragadás veszélyéről és az európai kitekintés-széttekintés nekik jutó (a korábbinál jobb) lehetőségeiről. A magyar népesség nagyobb hányada az elmúlt ötven-hatvan évben osztályt-réteget váltott, így tulajdonképpen a többség első generációs munkásnak, kereskedőnek vagy éppen értelmiséginek tekinthető. A mai magyar irodalomban is az írók-költők jó része nem értelmiségi családban született. Ezért a mi számunkra is életbevágóan fontos kérdés: ki honnan jött, mit hozott, merre halad, miért akad el, hogyan menthető meg. Minden korszak nehéz a benne élőknek, de akkor még nehezebb, ha az egyén háta mögött nincs biztos családi-közösségi-kulturális háttér, erőtér. Az első generációs emberekre pedig ez jellemző. De mint minden helyzetnek, ennek sem csak nehézségei, kínjai vannak, hanem megszenvedett előnyei, magaslatai, csodái. Mindenesetre önmagunk jobb megismerésének, megértésének igénye megköveteli, hogy újra és újra próbáljuk meg végiggondolni sorsunkat, indittatásunkat, egyéni s társdalmi kultúrtörténetünket. Az írószövetség Eötvös József Társasága ezért határozta el, hogy a Forrás szerkesztőségének jóvoltából elkészíti ezt az összeállítást, amelyet Varga Csaba szervezett és szerkesztett. Mint a legtöbb vállalkozás, ez is csak kezdete a későbbi alaposabb, pontosabb, igazabb elemzésnek. De a gondolkodás megindult-folytatódott, és ez már tagadhatatlanul erénye. Mint az sem hátránya, hogy vannak benne meghökkentő, vitatható állítások, vonzó felismerések, vagy éppen továbbgondolásra méltó elemzések. Az igazság közös keresésének igénye tart össze minket, nem pedig az igazság kizárólagos birtoklásának tudata. Már azért is, mert első generációs értelmiségiek vagyunk. Gulay István Életesszé N°1 V V idé idéki mezőváros. Ezerkilenszázötvenöt: kurblis lemezjátszón a Moulin Rouge korongja forog. Ezt a házibulit még zsúrnak hívták. Ötvenes évek vége: a kultúrházban felteszik egy lemezjátszóra a városba került első mikrobarázdás lemezt. Egy opera egész zenei anyaga ráfért. Óriási szenzáció! Hatvanas évek eleje: kézről kézre jár a helybeli értelmiségnél egy Henry Moore-album (Skira- kiadás). A tiltott gyümölcs élvezetével nézegetjük, ahogy nemrég Moravia Római lány című regényét olvastuk. A huszonéves ifjúságot felháborítja egy cikk, amelyben a szerző kifejti, hogy a rock and roll nem egyéb, mint kapitalista csűrdöngölő. Az igazi botrány azonban — a twist és a hosszú haj! 64
