Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 3. szám - Tóth István: A Magyi János-kódex verseiből: Az időnk beteljesült: A szerelem rendszabálya: Sírfelirat a boldog életű és halálú István deákról: Szerelmi béklyó: A részegségről: A békéről: Siratóvers a váradi török pusztításról: A szerencsecsillagról: A tétlenségről: Tóth István műfordításai
Sírfelirat a boldog életű és halálú István deákról Epitaphium Stephani Litterati felicis vitae et mortis Én, aki István voltam, boldogan alszom e sírban, Jámbor akartam lenni, ki méltó a szeretetre. Nem jár semmi haszonnal az élet üres hiúsága; Nézd csak e pár lépés menedéket, amely levelekkel Boldogan elfed téged is — élhetsz bárhogyan is még — Hogyha saját elmúlásodon akarsz meditálni. 1474—1492? Szerelmi béklyó De vinculo amoris Kit leigáz egy nő, az gondtalanul sosem élhet; Nem szabad, hisz szájára szorítanak szigorú féket. Ha a halálra marad, nehezen szakad el a kötőfék. Boldog, akit hálóba sosem csalt még be fehémép 1474—1492? A részegségről1 De ebrietate A részegség módja tucatnyi alakban eléd áll: Első csuda tudákos; második oly urizálós; Harmadik egyre zabái csak; negyedik ájtatos állat; Ötödik úgy üzekedne; hatodik esküszik egyre; (Ötödik esztelen él csak; hatodik oly buja csélcsap;) Hetedik állja vitáját; nyolcadik elad, amit lát; Míg a kilencedik inkább gajdol, mint fedi titkát — Tizedik álmos a kórig, s a tizenegyedik ordít; Hány az utolsó, hogyha megtelik egyszer a gyomra. 1474—1492? A békéről De pace Hogyha akarnál békét, nyelvedre zabolát tégy; Nem nyersz ott soha békét, hol fecsegők szava él még. 1474—1492? 1. Tinódi Sokféle részögösről cimű éneke hangulatilag és szerkezetileg kapcsolatba hozható véle. 20
