Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Baski Imre: A magyarországi kun eredetű tulajdonnevek kutatása: tudománytörténeti áttekintés
Bibliográfia 1 Bátky Zsigmond, Ködszállás, Domahida, Tomaj: Népünk és Nyelvünk I. (1929), 40 —41. 2 Bátky Zsigmond, Bugac: Népünk és Nyelvünk I. (1929), 107—108. 3 Bátky Zsigmond, Karaszó rét: Népünk és Nyelvünk III. (1931), 208. 4 Benkő Loránd, Névtudományunk helyzete és feladatai. In: Névtudományi előadások. II. Névtudományi konferencia, Budapest 1969. Bp. 1970, 7—16. 5 Fekete Lajos, Törtei mint személynév: MNy. XXX, (1934), 50. 6 Gombocz Zoltán, Árpádkori török személyneveink. Bp., 1915 (MNyTK 16.) 7 Gyárfás István, A jász-kunok története I— IV. Kecskemét—Budapest, 1870—1885. 8 Gyárfás István, A jászkunok nyelve és nemzetisége: Értek, a Tört. Tud. Köréből X, 5, Bp. 1882, 3—84. 9 Györffy István, „Bugac” Kecskeméten — Bessarábiában: Népünk és Nyelvünk I. (1929), 106—107. 10 Horváth Péter, Commentatio de intiis ac maioribus Jazygum et Cumanorum eorum- que constitutionibus. Pestini, 1801. 11 Horváth Péter, Értekezés a’ Kunoknak és Jászoknak eredetekrül, azoknak régi és mostani állapotjokrul. Pest, 1825. 12 Hunfalvy Pál, A magyar nép ethnographiája. Bp. 1876. 13 Hunfalvy Pál, A Kun v. Petrarka-codex és a kunok. Bp. 1881. 14 Illyés Bálint—Szőts Rudolf, Bél Mátyás: A kunok és jászok avagy íiliszteusok kerületei. In: Bács-Kiskun megye múltjából I. Kecskemét, 1975, 7—51. 15 Jakch., Korhány: MNy. XII, 48. 16 Jemey János, Keleti utazása a’ magyarok őshelyeinek kinyomozása végen 1844. és 1845. Pest, 1851. 17 Karácsonyi János, Néhány besenyő és kun helynevünkről: MNy. XVII (1921), 211. 18 Kiss Lajos, Az európai névtudomány fontosabb eredményei. In: Névtudományi előadások. Bp., 1970, 16—26. 19 Codex Cumanicus Bibliothecae ad Templum Divi Marci Venetiarum. Primum ex integro edidit prolegomenis notis et compluribus glossariis instruxit Comes Géza Kuun. Bu- dapestini, 1880. 20 Gróf Kuun Géza, A kunok nyelvéről és nemzetiségéről: Értek, a Nyelv- és Széptud. Köréből XII, 11. sz. 21 Ligeti, L., prolegomena to the Codex Cumanicus: AOH XXXV (1981), pp. 1—54. 22 Ligeti Lajos, A Codex Cumanicus margójára: MTA I. Oszt. Közi. XXXIII (1982), 1—4, pp. 317—362. 23 Mándoky, L, Der Wandel zweier Konsonanten in der ungarländischen komanischen Sprache. In: Sprache, Geschichte und Kultur der Altaischen Völker. Berlin, 1974, pp. 391—395. 24 Mándoky István, Néhány kun eredetű nagykunsági tájszó: NyK LXXIII (1971), 365—385. 25 Mándoky K. István, A Hontos-széki kunok. In: Székesfehérvár évszázadai 2. Székesfehérvár, 1972, pp. 73—82. 26 Mándoky István: A kun nyelv. In: Karcagi Várostörténeti Tanulmányok. Karcag, 1974, pp. 35—44. 27 Mándoky Kongur István: A kun nyelv magyarországi emlékei. In: Kelet-kutatás 1975, Bp., 1976, pp. 143—149. 28 Mándoky István: A kun nyelv magyarországi emlékei. Kandidátusi disszertáció. (Védés előtt) 29 Mészáros Gyula: Magyarországi kún nyelvemlékek, Bp. 1914. 30 Nemeth Gyula: Árpad-kori törökjeink: Népünk és Nyelvünk III. (1931), 169—185. 31 Németh Gyula: Karcag: MNy. XVIII (1922), 125—127. 32 Németh, J.: Die Inschriften des Schatzes von Nagy-Szent-Miklós. Mit zwei Anhängen: I. Die Sprache der Petschenegen und Romanen II. Die ungarische kerbschrift. Bp. 1932. 33 Németh J.: Reise um zwei kiptschakische Ortsnamen in Ungarn: UAJb. XXXIII (1961), 122—127. 34 Nemet, Ju.: Dva kipcakskich geograficeskich nazvanija v Vengrii: Issledovanija po tjurko- logii, Alma-ata, 1969, 26-34. 35 Pais Dezső: A Komondor családnév. MNy. XXX (1934), 126. 36 Pais Dezső: Köcse, Köcsön családnevekről. MNy. LVII (1961) 515 37 Papp László: Névtudomány és nyelvtudomány. In: Névtudományi előadások. Bp. 1970. pp. 26—32. 38 R. Nagy László: Kun személyneveinkről. Bölcsészdoktori értekezés. Bp. 1921. 38 pp. (Kézirat) 39 R. Nagy László: Török eredetű magyar tulajdonnevek. Körösi Csorna Archívum I. (1922), pp. 237—239. 40 Rásonyi Nagy László: Adalékok török tulajdonneveinkhez: NyK XLVI (1923), 124— 135. 41 Rásonyi Nagy László: Borcsol és Csertán. MNy. XXII (1926), 132. 93
