Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)
1986 / 2. szám - Mátyás Pál: A szebeni Bakosok: egy kecskeméti család erdélyi története
Bakos János neve nem maradt teljesen ismeretlen a magyar történelmi irodalomban sem. íme, mit ír róla Arató Endre: „A reformáció hatalmas németországi anyanyelvi kultúrája a szászokat — ismerve hithű és makacs lutheranizmusukat — még inkább összekapcsolta Németországgal, s nyelvművelésük számára rendkívül gazdag példát, tárházat nyújtott. Az első magyarországi német nyelvtan szász tollából való, a szerző I. Bakoss életútja is párját ritkította: kecskeméti magyarból lett erdélyi szásszá, s jelentős tisztségeket is töltött be (szebeni városi tanácsos, tartományi albiztos). Nyelvtanából, amely 1678-ban jelent meg (Kurz und rechtmässiger Grund der hochdeutschen Sprache), egy példány sem maradt fenn, hosszú alcíméből lehet következtemi arra, hogy nemcsak a grammatikai, hanem a helyesírási szabályokat is összefoglalta különféle tudós szerzők könyvei alapján, párbeszédek formájában. E nyelvtan viszonylag széles körben terjedt el, egykorú könyvjegyzékek ugyanis többször említik.”18 Attól eltekintve, hogy nem Bakos János (1653—1697), hanem ennek nagyapja volt a „kecskeméti magyarból erdélyi szásszá” változó, a probléma nem ilyen egyszerű. A Bakosok szebeni tartózkodásuk alatt is írtak és beszéltek magyarul, persze nem származásuk miatt, hanem azért, mert a korabeli szászok jórésze — főleg azok, akik magyar kollégiumokban is megfordultak — jól beszéltek magyarul. A kecskeméti Bakos család szebeni ívelése azt bizonyítja, hogy még sok a teendőnk a magyar (erdélyi) szász együttélés tanulmányozásában, hiszen ezen két nép igen élénken érintkezett egymással. JEGYZETEK 1 1 Jakó Zsigmondi Az otthon művészete a XVI—XVII. századi Kolozsváron. Kelemen Emlékkönyv. Bukarest, 1957. 364 2 Trausch, Joseph: Schriftsteller — Lexikon oder biographisch — literarische Denk — Hlätter der Siebenbürger Deutschen /., Kronstadt, 1868. 44. 3 Régi magyarországi nyomtatványok 1473—1600. Bp. 1817. 840 4 Anuarul Iastitului de Istorie Nationalá din Cluj III. 1924 —1925 547—548. 5 Binder, Georg: Stellen und Auszüge aus einem Ungedruckten Zeitbuch des bekannten Schässburger Nótárius Georg Kraus, Magazin für Geschichte, Literatur ind alle Denk — und Merkwürdigkeiten Siebenbürgens — von Anton Kurz II. 223—224 és Trausch I. id. ne 45—46 6 Ouellen zur Geschichte der Stadt Brassó V. Brassó, 1909. 532 —533 7 Ouellen V. id. m 554 8 Album Oltardianum 1526—1629. Deutsche Fubdgrüben zur Geschichte Siebenbürgens (Neue Folge). Hereausgegeben von Fugen von Trauschen fels, Kronstadt 1860, 43 (1619. Die 12 May ist eine grosse Hochzeit in der Hermannstadt im Hauss des Bakos Tamás gehalten worden, und aus Unver- sichtigkeit grosses Feuer entstanden, duch nicht viel geschadet) 9 Inventarul protocoalelor primäriei Sibiu 1526—1700 Bucures- ti, 1958 130—140 10 Hermannstädter Gymnasialprogramm 1911, 41. 11 Zimmermann, Franz: Die Wirtschaftsrechnungen der Stadt Hermannstadt in dem Archiv der Stadt Hermannstadt und der sächsischen Nation — Archiv für des Vereins für sisbenbür- gische Landeskunde 16/1881. 651 12 Bornemisza Anna fejedelemasszony nyugtatványa bevett har- mincadi Vámpénzekről Történelmi Lapok 1874. 383 13 Pankratz, Arnold: Zwei Briefe des Fürsten $erban Cantacuzine an einem Beamten Hermannstadts — Siebenbürgische Vierteljahrschrift 57/1934. I. sz. 51—54. 14 Gross, Julius: Zur Geschichte der Heydendorff sehen Familie Archiv des Vereines 24/1982. 261 15 Inventarul protocoalelor id. m. 189 16 Történelmi Tár 1899. 540 17 Trausch, Schriftsteller — Lexikon I. 43—46 és Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái, I. Bp., 1891, 371—372 18 Arató Endre: A feudális nemzetiségtől a polgári nemzetig. A magyarországi nem magyar népek nemzeti ideológiájának előzményei. Bp. 1975. 62. 66
