Forrás, 1986 (18. évfolyam, 1-12. szám)

1986 / 11. szám - Rádics Károly: A megőrző megőrzése: Németh László levelei Móricz Zsigmondhoz

(Firenze, 1940. XII. 7.) Kedves Zsiga Bátyám, eddig a befészkeléssel voltunk itt elfoglalva s csak most kezdek az írásba belemelegedni. (Báthory Zs-ot fogom, sajnos -hazai könyveim nincsenek velem) -ezért nem kaptál s nem kapsz még ezen a héten sem kéziratot. Január 1-re azonban okvetlenül küldök valamit26, mert még azt hiszi Budapest, hogy megszabadult tőlem. Nagyon nyomasztó még Firenzében is magyarnak lenni 1940-ben. Az újságnak csak a plakátjait merem lepislan- tani: az is elég. Ha valami üzenni valód van, címünk: Pforf Torra Landini Firenze. Szeretettel köszönt Németh László Az egész Móricz családot magával együtt szeretettel üdvözli Ella 1 levelezőlap, autográf ceruzaírás. 9. Kedves Zsiga Bátyám27, nagyon köszönöm a megküldött bibliotékát. Legnagyobb szégyen ti. hogy nincs könyvtáram, egy szerzőre a századunkban a legfontosabbra leöblittetett ezzel az ajándékkal. Most már csak egy teljes Kemény Zsigmondot kell szereznem, hogy valame­lyest a múlt századdal is rendbe legyek. A Rajongók 28 elé a tanulmányt könyvtári könyvekből írtam. Tegnapelőtt készült el: két ív körül van: de csak kivonata a Kemény-könyveknek. Nagyon köszönöm, hogy ezzel az előszóiratással Keményhez újból odavertél: minél többet foglalkozom vele, annál jobban megszeretem. Virágékkal együtt voltunk a Zilahy-bemutatón29 ; hazajövet megszúrt egy szó; lehet, hogy tréfa volt, én mégsem tudom szó nélkül hagyni. Eszerint téged mindenki ott hagyott, Németh László először. Nem hiszem, hogy ezt így is gondolod. Arról nem tehetek, hogy nyárra nekem egy poklot rendeztek be Kenésén, s hogy szerződéseim vannak, amelyeknek meg is kell felelnem. Néha féltelek is magamtól; a firenzei út is baklövés volt. De mindezen túl: én senkinek nagyobb örömmel nem dolgoztam, s most is kész vagyok becsületszó alatt vállalni, hogy tavaszig annyit írok a Kelet-Népének, ha fenntartod, mint ötszázért a HicP°-nak. Hogy fenntartsd, csak miattad, az egészséged és munkád miatt nem ajánlom. De nem lehetne átadni valakinek,31 hogy ez a sokaknak kedves lap, az «utolsó hídfő«-k egyike el ne pusztuljon? Ha egy fiatalember akadna rá, én szívesen támogatnám, anyagiakkal is. Remélem, hamarosan találkozunk. Ha benn vagy, telefonálj (355-920) jövő hétfőtől. Őszinte ragaszkodással köszönt Németh László 10. Kedves Zsiga Bátyám, az E. K. E. (Egyesületközi együttműködés) már egy hónappal ezelőtt megkért engemet, hogy közvetítsem meghívásukat könyvnapi nagy előadásukra. Akkor telefonon beszéltünk is róla, de valahogy abbamaradt a beszélgetés. Most követelik rajtam a választ. Azt hiszem, a Városi Színházban (vagy a Vigadóban?) lesz a nagy parádé; az ú. n. népi irodalom egész gárdája fölvonul mint felolvasó vagy mint előadott. Kodály32 a Psalmust-t vezényli s Szabó Dezső33 is megígérte, hogy ott lesz. Tőled azt kérik, hogy vagy magad olvass fel valamit; vagy tűrd el mint jelenlevő, hogy kijelölt munkádat elolvassák. Költség megtérítésül 100 P-t ajánlanak fel. Mivel sürgős a válasz, arra kérlek, ha Pesten vagy, emeld fel a telefon kagylót. (Ők írtak már neked; de te úgy látszik eltetted a lev élüké t- negyven év múlva felbontásra); a keresztelőig nem tudnak várni a műsor miatt. Állítólag nagy magyar tüntetés lesz, a kormány is képviselteti magát. Nekem nincs sok kedvem az ilyen szerepléshez; nem is érzem odavalónak magam, az elsők közé, — de harag nélkül nem térhetek ki. S az van amúgy is elég. Hangodat kérve s a keresztelőre elvárom3* (vasárnap, du. 4. körül), őszinte szeretettel ölel: Németh László 2 fólió, autográf tintaírás.35 8. 71

Next

/
Thumbnails
Contents