Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 10. szám - Moskovszky Éva: Játék és világkép
hanem „élte” is. Az Ember az Univerzum része, s azzal harmóniában, együttműködve kell élnie, így találja meg a kiegyensúlyozottságot, a helyes utat — a Taot. A taoizmus, ez a filozofikus vallási irányzat, igen ősi eredetű. Sok kultúrában — időben és térben nagyon távol egymástól — előfordul a Centrum szimbóluma, a kör vagy négyzet központjában álló pont, amely a világ közepe, ahol az ember érintkezésbe léphet az Ég központjával és a föld alatti ős-vizekkel.17 A Kozmosz központja lehet a jurta közepén lévő füstlyuk, amelyen át a Sarkcsillaggal lehet összeköttetésbe lépni; az égig érő fa, a Világfa, melyen a sámán az égig kapaszkodik fel; a középkori kolostorudvarok közepén lévő kút stb.18 A görögök szerint Delphoiban volt az omphalos, a világ köldöke, de minden apró dombocska az omphalos szimbóluma.19 A hinduk szerint nemcsak a templom, jóshely, hanem kinek-kinek a háza is a világ közepén fekszik.90 A kwakiutl-indiánok kultikus kunyhójának neve: „a mi világunk”, s az iniciáció rítusánál azt mondják: „a Világ közepén vagyok”.21 Caesar írja, hogy a gallok minden év egy bizonyos napján összegyűlnek egy szent helyen, amelyet ők Gallia közepének tartanak.22 Tara az írek szent fővárosa Írország közepén; itt volt a főkirály ünnepi csarnoka, a Midchuarta, vagyis a Közép Terme, amely megfelelt a kínai Ming t’angnak;23 a világ közepének tekintették azonban még az omphalos-jellegű szent követ, a Lia Failt is.24 Máig is felteszik Írországban ezt a találós kérdést: „Hol van a világ közepe?” A válasz erre: „Itt”, vagy: „Ahol állsz”.25 Ez fejezi ki legjobban a számunkra különös archaikus elképzelést; a „világ közepe” bárhol és bármennyi lehet, hiszen azt a pontot, ahol állok, összeköttetésbe tudom hozni a Sarkcsillaggal, s így magamat a világ középpontjába helyezhetem. Ahol már kialakultak társadalmi hierarchiák, ott is mindenütt lehet központ, de a törzs, az ország központja, az uralkodó székhelye a Nagy Központ. A Központ biztonságot nyújtó, a birodalmat fenntartó erejébe vetett hit olyan erős volt, hogy a Hszing-dinasztiabeli Wang Mang császár akkor sem mozdult el az ostromlott palota közepén lévő gyékényről, amikor a lángok már a palotát nyaldosták, mondván: „Az Ég hatalmat adott nekem, mit árthat nekem az ellenség?”26 Az előbb már említettük, hogya világot nemcsak négyszögletesnek, hanem kör alakúnak is gondolták: a kínai Ming t’ang kockaalakú építmény volt, félgömb alakú tetővel; az előbbi alaprajza négyzet, az utóbbié kör, tehát a földet a négyzet, az eget a kör jelképezte. Az Univerzum jelképe Kínában a kocsi is, melynek kasa négyzetes alaprajzú, fölé pedig a félgömb alakú ernyő borul.27 Sajátságos, hogy térbeli testeket és vetületűket, alaprajzukat, háromdimenziós testeket és kétdimenziós síkábrákat kicserélhetőnek, egymással azonosnak tartottak. A Világ Közepét hegy formájában is elképzelték: a mezopotámiai zigurratok a szent Világhegy másai, kozmikus hegyek. Az indiai stupák is ilyen kozmikus minihegyek, melyek eredetét a zigurratokra vezetik vissza.28 Ugyanez a gondolat rejlik a Távol-Kelet híres buddhista templom-építményeiben, melyek közül legismertebb talán az indonéziai Borobudur temploma29, vagy a tibeti bSam yas,30 melyek tökéletes mikrokozmoszok. Ezek az építészeti remekművek elvben azonosak a kétdimenziós mandalákkal, kör vagy négyzet alakú diagrammokkal, melyeket a buddhisták nem allegóriáknak, hanem a transzcendens valóság szimbólumainak tartanak. A mandala a kozmosz térképe.31 A Kozmosz elképzeléseiben, mint említettük, a négyzet és a kör egyaránt szerepel. Észak-Ázsia őslakói a Kozmoszt kereknek képzelik, s így a jurtát is, amely mikrokozmosz, a Világ képe, kerek formára készítik. Vajon a Kozmoszt, a Mikrokozmoszt jelentő két idom — kör és négyzet — eltérő formája eredetileg különböző kultúrák egymástól eltérő felfogását tükrözik-e, s a kínai világkép — négyszögletes föld fölött kerek, ill. félgömb alakú ég — a két elképzelés összeolvasztásának köszönheti létrejöttét? És ha igen, melyik volt az első? Csak hipotéziseket tudunk felállítani: sík, fátlan vidéken állva az ember a látóhatárt maga körül körnek látja — „kerek az ég mindenfelé” — a kör 6
