Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 9. szám - VALÓ VILÁG - Kerekasztal-beszélgetés a Bács-Kiskun megyei új településekről: a beszélgetést Enyedi György vezette, sajtó alá rendezte Csatári Bálint

Enyedi Gy.: Kanyarodjunk talán még vissza néhány gondolat erejéig a kistelepülések kialakulásának előzményeire. Úgy vélem, hogy a kezdetek sem voltak ellentmondásoktól mentesek. E települések kialakulását az országos településpolitika nem támogatta, sőt inkább tiltotta. Hogyan volt az Bács-Kiskun megyében?

Sándor B.: Visszautalva az előttem szólókra, én is elsőként a kistelepülések gazdasági alapjának fontosságát emelném ki. Ez valóban lehet nagyüzem, vagy a város által biztosított munkahelyválaszték. Visszatekintve pedig: az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek figyeltek fel arra még az ötvenes évek végén és a hatvanas évek elején, hogyha nem vigyáznak, elfogy, elvándorol a munkaerejük.

A megyében először 1962-ben a Törekvés Tsz jelentkezett olyan igénnyel, hogy 15 házat szeretett volna felépíteni a központjában. Az 1964. évi 3. sz. törvény elég ridegen bánt ezzel, mert kimondta, hogy a külterület általános építési tilalom alatt áll.

Mi megpróbáltuk végigjárni azt a kálváriát, amivel a sajátos tanyás településszerkezetű megyénkben mégis lehetővé vált ezeknek az építési igényeknek a kielégítése.

Felmerült például az OTP-hitel ügye is. Ezek az építkezők csak úgy kaphattak ugyanis hitelt, ha „belterületté” nyilvánítottuk a területet. Először az Építési- és Városfejlesztési Minisztériumot kerestük fel, ahol símán elutasítottak bennünket. Utána érdekes módon egy nagy TV-riport foglalkozott az üggyel (ezt is az ÉVM-ből sugallták persze, egy olyan vezető, aki velünk értett egyet). A riport készítői még cédulákra írt paragrafusokat is hoztak, kitűzték a városháza előtti fára és lefilmezték, hogy lám legnagyobb tanyás városunk, Kecskemét hogyan bánikel a külterületével. Pedig nem erről volt szó, hiszen Reile Géza, a városi tanács akkori elnöke maga is támogatta a külterületi központok építését.

Végül megszületett a kompromisszum, egyéb belterületté nyilvánították a tsz-köz- pontok körüli területeket. Utána már az évtized végén 35—40 ilyen kijelölés történt a megyében, s szinte státuszszimbólumnak számított a gazdaságok esetében, hogy kinek van lakótelepe. Kiskunfélegyházán akkor hét termelőszövetkezet volt, s csaknem mind kért ilyen engedélyt, de valójában csak egy épült ki belőle igazán, a Lenin Tsz-é.

Aztán újabb változást jelentett, hogy a megyei tanács 1968-ban rendeletben szabályozta létezésüket, ill. létesíthetőségüket.

Enyedi Gy.: Mielőtt még a kistelepülésekből jelenlévők közelebbről is bemutatják saját környezetüket, általánosságban még arról kellene szót ejtenünk, hogy hogyan néznek ki ezek az új települések, korszerűek-e, milyen beépítésűek?

Csatári B.: Tudomásunk szerint az első ilyen házhelyosztási terveket 49 házra készítették, s mikor ez megtelt, újra 49-re kértek engedélyt. Szabályos, sakktáblás alaprajzú települések, a telkeken az ún. sátortetős kockaházakkal, amelyek nagy alapterületűek, s jól felszereltek. Természetesen nemcsak ilyeneket találtunk, mert mára kisfalvak külső megjelenése is tükrözi azokat a típusokat, fejlődési problémákat, amelyekről korábban szóltam. Ott van például a Kiskunmajsához tartozó Bodoglár, ahol csak elvétve találunk új házakat.

Markolt L: Én lényegében két csoportba sorolnám őket. Az egyik csoportot a tervezetten létesített új települések alkotják, a másikat a bizonyos fokig spontán besűrűsödő tanyás térségek. Ezeket tartósan fennmaradó tanyás területeknek is hívják.

Sándor B.: Engedjék meg, hogy itt közbevágjak. Az előbbi gondolatsoromból kimaradt, hogy ezt a „településkategóriát” is mi „követtük el” Bács-Kiskunban. Látható volt ugyanis, hogy a kedvező forgalmi és közgazdasági (piaci)adottságú helyeken a tanyarendszernek hosszú távú fennmaradásával kell számolnunk, így az ott élők gondjain is segíteni kell. Általában a tanyarendszer megszűnését sem gátolni, sem siettetni nem szabad. Ezért az 1975-ben hozott ÉVM-rendelet alapján ezekre az ún. tartósan fennmaradó tanyás területeken is lehet építési engedélyt kérni.

53