Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - KRÓNIKA - Varga Csaba: Bevezetés szociográfiai könyveimhez
csak a kezdőbetűit írtam ki. Nem azért, mintha FÉLNÉK a szociográfiák helyi visszhangjától, hiszen ezek az írások már megjelentek folyóiratban vagy antológiában. Arra szeretném ugyanis az olvasókat ösztönözni, elsősorban ne arra figyeljenek, hogy egy-egy konkrét faluról vagy városról mit mondok el. Ne a PIKÁNS KONKRÉTUMOK, az érdekes helyi információk izgassák őket, hanem a jelzett társadalmi, értékrendi, életminőségi FOLYAMATOK. Az általánosnak látszó konfliktusok és megoldási alternatívák. A szociográfiai kutatások során én mindenekelőtt arra figyeltem, hogy milyenek az egyéni és közösségi AUTONÓMIA-LEHETŐSÉGEK. Ha vannak. Ha pedig nincsenek — miért nincsenek? Ezért többek között igyekeztem MEGKÜLÖNBÖZTETNI a különböző közösségtípusokat. Például a tradicionális közösségeket, amelyek már inkább csak emlékként léteznek, a burjánzó ál közösségeket, amelyek csak látszat szerint és hatástalanul működnek vagy az olyan demokratikus KÖZÖSSÉG-KÍSÉRLETEKET, amelyek alulról — vagy egyszerre alulról és felülről — szerveződve jöttek létre. Hasonlóan próbáltam meg elválasztani a különböző önkizsákmá- nyoló-önpusztító és a szintén különböző típusú önmegismerő-önépítkező, autonómiára törekvő EGYÉNI MAGATARTÁSOKAT. A tudós ugyanúgy, mint az író — ha tudja, ha nem — a SAJÁT személyiségén keresztül látja a valóságot. Ez nem jelent okvetlenül hamis tükröt, amint arra sem garancia, hogy csak ő tudja az igazságot. De mindenképpen EGYEDI, sajátos világlátás. Az én személyiségemhez hozzátartozik, hogy_ nagyon izgat a lehetséges, az elérhető JÖVŐ: a nem illuzórikus, de kívánatos holnap. Ezért a szociográfiákban igyekeztem a jövő-alternatívákról beszélni, akár egy település, akár egy ember sorsát elemeztem. Ez a beállítódás valószínűleg segíti azt is, hogy a múiékony érvényességűnek tartott szociográfia hosz- szabb időn keresztül is AKTUÁLIS, olvasásra, továbbgondolásra érdemes legyen. Kötetem címe: MAGYARORSZAÁG ERESZ ALATT. Ez arra utal, hogy az egyének és a közösségek sok tekintetben — elsősorban az életszínvonalat illetően — jelentősen jobb helyzetbe és pozícióba kerültek, mint amilyenben az ötvenes években vagy a hatvanas évek elején voltak. Ha tetszik: ERESZ ALÁ állhatták. Csak vegyük észre, hogy az eresz hol lukadt ki, mikor és miért ÖMLIK nyakunkba a víz. Társadalmi helyzet, világnézet és vérmérséklet dolga, hogy ki-ki hogyan ítéli meg az ereszcsatorna állapotát és a lyukakon — olykor hasadékon — lezúduló víz épületromboló hatását. Az én véleményem benne van a könyvben. VARGA CSABA FOLYÓIRATUNK SZERKESZTÉSÉBEN KÖZREMŰKÖDNEK BUDA FERENC (főmunkatárs) FŰZI LÁSZLÓ GOÓR IMRE KOMÁROMI ATTILA KOVÁCS ISTVÁN SÜMEGI GYÖRGY PINTÉR LAJOS E SZÁMUNK SZERZŐI Gombár Csaba politológus (MSZMP KB Társadalomtudományi Intézet; Budapest); Kőbányai János író (Budapest); Kőhegyi Mihály régész-muzeológus (Türr István Múzeum, Baja); Kunszabó Ferenc író, szociográfus (Érd); Lázár István, író, szerkesztő (Valóság szerkesztősége; Budapest); Sümegi György művészettörténész (Budapest); Szekér Endre, a Forrás főszerkesztő-helyettese; Székelyhídi Ágoston író, szociográfus (Hajdúböszörmény); Szenti Tibor kórházi higiénikus (Hódmezővásárhely); Varga Csaba szociográfus, tudományos főmunkatárs (Népművelési Intézet, Budapest); Zám Tibor író, szociográfus (1929—1984). 95
