Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Kőbányai János: Love me!: képek, képtörések a Zám-boldogság szigetekről: [emlékezés Zám Tiborra]
KŐBÁNYAI JÁNOS LOVE ME! (Képek, képtörések a Zám-boldogság szigetekről) „Ott vagyok honn, ott az én világom: Börtönéből szabadult sas lelkem, Ha a rónák végtelenjét látom.” (Petőfi) „Szíved félelemmel gondolja: hol az író, hol a mérlegelő, hol aki összeírja a tornyokat? A durva népet nem látod, a homályos ajkú népet, mely meg nem érthető, a dadogó, értelem nélküli nyelvűt? Nézzed Siont, gyülekezésünk városát, szemeid látni fogják Jeruzsálemet gondtalan hajléknak, sátornak, mely nem mozdul, melynek szögeit soha nem szakítják ki, melynek kötelei soha nem szakadnak szét.” (Jesája XXXIII. 18—20) Az új városrészben, a Jaffa road és a Ben Jehuda sétálóutcát összekötő közben húzódik meg, szegényes portál mögött a Jeruzsálemi Magyar Könyvtár. Ott szoktam átfutni a magyar lapokat — az És-t, az Új Tükröt — a tulajdonos, Braun néni jóvoltából. Mégpedig ingyen, mert a jesiva könyvtárából — ahol akkoriban darab ideje hédereztem (az argó szó itt kétszeresen is a helyén van; héder szobát jelent a Biblia nyelvén) és ennek fejében, később belső kedvet is kapva rá, napi néhány órára a Talmud gemaráit tanulmányoztam a bölcs-szelíd Rav Kula felügyelete alatt, a jesiva frankofonjainak társaságában — visszaszármaztattam hozzá a kölcsönző részleg pénzt hozó sikerdarabjait: Harsányi Zsolt összegyűjtött novelláit, és egy Ambrus Zoltán szerkesztette Detektív történeteket, ezek ugyanis — büszkén mutatták —valamilyen feledékenység folytán, a soknyelvű Tóra magyarázatok, ó fóliánsok, modern teológiai és zsidó etnográfiai munkák mellett a gazdag adományokból összeállt jesiva könyvtár ritkaságnak kijáró beccsel őrzött, magyar anyagát képezték. Társaim ebben a tanintézetben — báál tsuvá-k (új megtérők) a világ négy sarkáról — napi tizenkét-tizennégy órát magoltak, legalább még egyet imádkoztak, s halál komolyan vették, mint nagyhirtelen mindent, hogy nincs nő a házasságig. Ezt végképp nem tudtam vállalni. A bő ebéd után —a tudós gyülekezet egyetlen magyar tagja; a Duna- szerdahelyről származó samesz révén repetám biztosított volt — tulajdonáért; azaz elém gurult vággyal teli vidámsággal junói (most minek írjak kövéret?)(B)estelle-kém Estelle the Best, egyenesen from South Africa, annak is a legcsücskéből exactly from Cape Town, mert honnan is közelebbről találnék valakit, aki szeressen) és a Szent Tan után kitárta előttünk kifogyhatatlan csudáit a Szent Város is, s majd a bíbor naplemente roppant színjátékának megtekintése után az Edison Youth Hostel (itt lakott Bestellke) csak általunk ismert, a hostel kiszuperált bútoraival — így ággyal is — telezsúfolt padlása. Hetente egyszer néztünk be Braun nénihez a lapokért, amelyeket aztán a szomszédos second bookshop kávézójában teríthettem magam elé. Míg termetes szerelmem új olvasnivalók után kutatott (délelőttönte nem lehetettem az övé) újságjaimból töményen rám fútt Magyarország kipárolgása—szájszaga. 77
