Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 8. szám - Zám Tibor: Anyajegy: kisregény
hez ragaszt a televízió, maradjon nyitva; a nagy epika kis-, közép- és nagyszerű művelői maguk sincsenek tudatában szomorú jövőjüknek; annak, hogyők a művésztársadalom legelsőként kipusztulásra ítélt tagjai, akiknek utolsó egyedeit minden kultúrállam — ha lesz még akkoron kultúrállam — rezervátumba záratja, minden testi és lelki szükségletüket teljesíti, műveiket kinyomtatja, eladatja, meghagyja őket hitükben, önbecsülésükben, önáltatásukban: az öröklét illúziójában. Bocskó Mária kétes hitelű eszmefuttatásodra való készségét fejcsóválással és kéz- felnyújtással jelezte, de késpenge vékonyságúra szorított száját nem merte kinyitni; szembetűnő sápadtsága is annak a tünete volt, hogy a kikívánkozó béltartalmakat már csak akaratereje végső megfeszítésével képes visszatartani. Ezért az útszélre húzódva egy öreg akácfa árnyékában megálltál, és távirati stílusban adtad elő maradék mondandódat arról, hogy szellemi gyermekes csíny a Herczeg Ferencen és Társain nevelkedett nyanyák vagy banyák szándékos ingerlése, mert ez az ő korukban már fizikai rosszullétet is okozhat náluk. A „hévér”-ről csupán annyit, hogy az a kamionok, teherautók és a javítóműhelyek nagy teherbírású tartozékaként ismeretes, s nem tévesztendő össze a könnyű gépjárművek csavarmenetes emelőivel. A szellemi párbaj meglehetősen groteszk cselekménysorban folytatódott, elsődlegesen utasod teljes kikészülése miatt. A harcképtelenné vált ellenfél két tenyerét szájára szorította, sápadt arcán verejték csurgott, téged elsősegélynyújtásra késztetett, de az a rohadt jobb oldali ajtó, hiába toltad s bokszoltad belülről, dongott, de tartotta magát, a kívülről való első rántásra azonban úgy kinyílott, hogy az egyik pántja is kiszakadt, félre dőlt, s egy légycsapó leffentyűjeként libegett. A baj nem jár egyedül: Bocskó Mária kiszabadításába is hiba csúszott, mert a tojófészek a valagára szorult, és semmi hajlandóságot nem mutatott arra, hogy elengedje; végül vele, az üléssel együtt kellett kiemelned, de balesetvédelmi kötelességed teljesítésének utolsó stádiumában megbotlottál, s noha üggyel-bajjal fent tartottad magadat, utasod a tojófészekkel együtt lehengeredett a mély, de enyhe lejtésű árokba. E zötykölődés közben az ülés elveszítette kedves terhét, de a súlyos csapás derékba törte: az ülőrész és a háttámla külön-külön haldokolt az árok fűszénával benőtt aljában. Kissé távolabb Bocskó Mária állott négykézlábon, de az altestét fedő virágmintás szoknya rándulásai egyre-másra mutatták, mennyire szenved, miközben kiteríti a rókabőrt. Tanácsodra, hogy dugja le az ujját, kiemelte boglyas fejét a fűből, rád vicsorgott, majd tovább róká- zott, mígnem néhány üres öklendezés után sarkára ült (így is csak a vállától felfelé látszott ki a gyönyörű réti szénából), s mivel egyszál papírzsebkendőjéből csak könnyei felszárítására telt meg arra, hogy orrát kifújja, száját és arcát fűcsomókkal törölte szárazra — és zöldre. Úristen, hova küld ez most téged, találgattad, de amikor a partra segítése céljából a „borzasztóan sajnálom” bűntudatával eléje mentél, kosztümös dámaként, grófkisasszonyként fogadta el a feléje nyújtott kezet, hogy már-már megtisztelve érezted magad, amiért felsegíthetted. „Köszönöm”, mondta olyan gúnnyal, hogy átizzadt inged kis híján a hátadra fagyott. Arra már rájöttél: lett légyen akárki ez a lány, ezzel tréfálni is csak komolyan lehet. Ha ő most — kezdted a saját lúdtalpas realizmusodban — egy spanyol grand szertartásos köszönését várja tőled, meg valami tollas kalappal ékesített cikornyás esedezést, hogy fogadjon vissza kegyeibe, téved, mert te csupán egy pórul járt stopos szerencséjének örülsz; mert a tojófészekben való hengergőzés nyak-, láb-, gerinc- és kedélytöréssel is járhatott volna; örömöd ellensúlyaként azonban itt van ez a félig roncs automobil, amiből ismét közúti járművet kell fabrikálnotok. „No, gyerünk!!” Eltökéltséged láttán utasod ismét a kezét nyújtotta s veled együtt leoldalazott a mélybe, felhozni az ülés szétesett darabjait. Fúró, négy nyitszeg: a tojófészek újból 6
