Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 1. szám - VALÓ VILÁG - Tomka Miklós: Budapesttől Nagyhajtásig: avagy világnézeti helyzetünk madártávlatból - s közelebbről
fosztunk meg a nyilvánosságtól, az lefojtva senyved, azon mintha valami átok ülne, az csak félig valóság. Itt kezdődnek a gondjaim Nagyhajtással. A szociográfus ritka tehetséggel pillantott a színfalak mögé. Egy falu vagy egy ország díszletei mögé? Nem tudom. Azt sem tudom, érdem-e ez vagy botlás? Mi a fontosabb, hogy valami a hétköznapokban gondosan külön van válogatva, vagy az, hogy valamiképpen mégis összetartoznak? S mennyire igaz az, ami nem nyilvános? Aggályaim mégsem filozófiaiak. Ellenkezőleg: tökéletesen földhözragadtak. Elvi fenntartásom Nagyhajtás leírása ellen semmi nincs. Politikai még kevésbé. Ezt a települést bármely népfrontpolitikusunk tervezhette volna. Még az is lehetséges, hogy csírájában, alapjaiban, színházi előkészületként már vannak nagyhajtások. Ismétlem, a feltételek adottak. Magánjátszmákon a résztvevők többsége bizonyította képességét. De még nem volt nyilvános szereposztás, az együttműködés sok részlete tisztázatlan. Tulajdonképpen még együttesről sem lehet beszélni. Mi tehát Nagyhajtás: vízió vagy valóság? Van egy kompromisszumos javaslatom. Ne törődjünk azzal, hogy a szociográfia szerzője Lajosmizsét nevezte Nagyhajtásnak. Sőt, felejtsük el, hogy egy konkrét községről van szó, Magyarországon, az Úrnak 1984., vagy a magyar szocializmus építésének 39. esztendejében. Maradjon számunkra Nagyhajtás a világnézeti együttélés kísérleti terepe! A szociológiába alighanem Max Weber vezette be az ideáltípus fogalmát. Nem átlagról, nem a leggyakoribbról van itt szó, hanem egy meghatározott szemponthoz igazodó típusjegyek összegéről. Az ideáltípus nem fénykép, hanem karakterrajz, nagyon határozott mondanivalójú festmény, azoknak a vonásoknak a kiemelése, amelyek ezt a mondanivalót tartalmazzák. Nagyhajtáson különböző világnézeti ideáltípusok szerepelnek, vitatkoznak, jellemzik egymást. Az ideáltípus néha szélsőséges. Vakít, mintha reflektorfényben lenne (ami, ugye nem hétköznapi gyakorlat?). A szociográfia „tornyokról” beszél. Egyikük-másikuk a falusi közélet középpontjában álló alakja. Némelyiküknek ellenben csak az ad jelentőséget, hogy a világnézeti mozaikban fontos típust vagy magatartást testesítenek meg. Figyelmen kívül hagyásuk ellenben tönkretenné a képet. Nagyhajtás maga is lehet ideáltípus. A vallásosságát őrző, megújító, konfliktusokban is viselő s a közösség számára hasznosító középtelepülés ideáltípusa. Ez azt jelenti, hogy elemeiben, töredékeiben, rejtetten a magyar falvak jelentős része (egyharmada?, fele? — de van igazi értelme számolgatásnak, amikor olyan típusról beszélünk, aminek léte kétségtelen?) Nagyhajtás. Azt is jelenti, hogy mindez ilyen kristálytisztán feltehetően sehol sem létezik. Még Lajosmizsén is absztrakció. Nem mintha ez baj lenne. Ellenkezőleg. Az érzelemmentes, száraz, hideg, szemlélettől független adatok gyűjtése a Statisztikai Hivatal feladata. Annak meg is felel. Aki többet akar tenni, annak a társadalmi élet egy-egy jelenségét kell nagyító alá tennie, ki kell bogoznia, hogy mi a szerepe, jelentősége valamely társadalmi csoportnak, szervezetnek, világnézetnek. S ez persze azt is jelenti, hogy sok mindent figyelmen kívül kell hagynia, hogy válogatnia kell, hogy tulajdonképpen csak a számára fontos elemeket kell bemutatnia. A valóságot nem leképeznie kell, hanem — mint egy röntgenképen — átvilágítania. Ennek az igénynek viszont Nagyhajtás szociográfiája felel meg. Az ideáltípus nem a teljes valóság. A világmindenségnek csak egy szelete. Nagyhajtás is az. Nem több, nem kevesebb. Vannak tehát vetélytársai. Kardos László faluja, ahol — talán — a vallás nem ilyen célt adó, életet formáló tényező. Meg az olyan falu, ahol éles a harc a világnézetek és képviselőik között. Más típusba tartoznak a városok. Vannak Dunaújváros-szerűek, ahonnan Isten ki van tiltva (vagy talán más istenek élnek?). Vannak ódon városok, amelyekben a vallási helyzetet történelmi tehertételek nyomorítják. S léteznek Nagyhajtás városi változatai is. Legfeljebb ott még kevésbé kerülnek nyilvánosságra világnézeti kérdések. A vallásos vagy marxista meggyőződésüket min. 45