Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 5. szám - MŰHELY - Vértessy György: Gondolatok a székely nép és népnév eredetéről
VÉRTESSY GYÖRGY MŰHELY GONDOLATOK A SZÉKELY NÉP ÉS NÉPNÉV EREDETÉRŐL Balás Gábornak A székelyek nyomában című nemrég megjelent könyve bonyolult föladatra vállalkozik. Arra a sokakat érdeklő kérdésre próbál válaszolni, hogy kik a székelyek? A székelyek több mint egy évezrede élnek a Kárpát-medencében, eredetüket mégis sűrű homály fedi. A krónikák szerint előbb kerültek ide, mint honfoglaló eleink, mégis magyarul beszélnek, arról viszont, hogy valaha is nyelvet cseréltek volna, nem tudunk! A székelyek ősi hagyományaik alapján magukat Attila népének vallják, de ennek döntő bizonyítékai máig nincsenek. Honnan jöttek tehát és mikor kerültek Erdélybe? Balás Gábor sokrétűen vizsgálja ezt a kényes problémát s mindaz, amit fölvázol, a témakör alapos ismeretéről és szeretetéről tanúskodik. Mégis e tárgyi biztonság tiszteletre méltó szerénységgel párosul. „Ám senki se gondolja — írja Balás Gábor —, hogy végleges eredménynek tekintjük azt, amit a székelyek őstörténetéből így kihámoztunk, de — úgy véljük — feltevéseink valamelyest hajlanak a valószínűség felé.’ A szerző ezen szavai késztettek bennünket arra, hogy jelen dolgozatunkban olyan részletkérdéseket helyezzünk új megvilágításba, melyek révén bizonyára világosabban látjuk majd a székelyek — máig vitatott — történetét. „CSIGLA MEZŐ” Attila halála után (i. sz. 453) a hun birodalom fölbomlott, részekre töredezett. A három trónörökös, Dengezik, Ellák és írnek között viszály támadt. A VI. században élt Jordanes arról ír, hogy a viszálykodó örökösök és a föllázadt népek a pannonjai „Ne- dao” folyó mellett csaptak össze. A csatában az egyik örökös, Ellák is elesett. A hunok ezután az Al-Duna és a Pontus vidékére vonultak vissza. Dengezik a mai oláh síkságon, Írnek pedig a Fekete-tenger környékén uralkodott. Kézai Simon e neves csatáról a következőket írja: Maradt a hunokból még háromezer férfiú, akik futással menekedtek meg a krimhildi csatából. Ezek félve a nyugati népektől Csiglamezején maradtak a többi magyarok visszatéréséig. S nem hívták magukat magyaroknak, hanem más névvel székelyeknek. Az e problémával foglalkozó kutatók számára érthetően alapvető annak a tisztázása, hogy az úgynevezett Csiglamező hol található? Balás Gábor szerint Csiglamező Erdélyben volt és a Mezőséggel azonosítható. Ennek kapcsán Karácsonyi Jánosra hivatkozik, aki 1896-ban — Erdélyben járva — följegyezte, „hogy a Mezőbánd, Mezőménes és Bazéd határán északról délre húzódó dombsort ott Ciglának hívták és az alján húzódó térséget Cigla mezejének (i. m. 44.). Tóth József e kérdéses mező helyét a következőképpen próbálja meghatározni. Megállapítja, hogy az egyik Csigle (most: Csögle) a Veszprém megyei devecseri járásban van. A második Csiglével (Csiglen), az erdélyi Szilágy megyében (hajdan: Közép63
