Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 5. szám - VALÓ VILÁG - Szenti Tibor: Adatok a mai fiatalkorú vásárhelyi nők szexuális kultúrájáról

val, lehiggad és a régi értelemben vett „normális” házas életet élve, beéri a férjével. A másik csoportba azok a fiatalasszonyok tartoznak, akiknél a leánykorukban folytatott életmódjuk rögzül, és a házasságuk alatt sem találnak abban semmi erkölcstelent, ha a kínálkozó alkalmakat kihasználva, más férfiakkal is szeretkeznek.

Annak az arányát, hogy e kétféle típus közül m?lyik milyen mértékben fordul elő, még nagyszámú népességen végzett statisztikai vizsgálat birtokában sem lehetne meggyőzően kimutatni, hiszen folyamatról van szó, amely korunkban gyorsan változik, és újabb erkölcsi normákat hoz létre.

29. A csoportos szeretkezés terjedő tendencia. Az emberréválás előtt, már az állathordákban meglevő, nagyon ősi, természetes szexuális megnyilvánulásról van szó. Az emberi természet alapvetően nem monogám, hanem polygám, és az egynejűség az emberi civilizációnak csupán egyik részét érinti. A csonka családot, a magányos leány gyermekvállalását, az egyedül élést és egyedülálló gyermeknevelést, a társadalomtól, a szőkébb csoporttól való elidegenedést is az emberi természettől távol álló, téves útnak ítéljük.

Vizsgáljuk meg, hogy a csoportos szexuális tevékenységről és a monogámiáról újabban mit tart az orvosbiológia? Dr. Katona Ferenc könyvében egy egész fejezetet szentel „a fajfenntartás és a szexuális magatartás fejlődésének”.

„A családra, egyáltalán a házasságra korántsem az ún. emberi (’humán’) monogám szexuális élet biztosítása miatt van szükség (...) Minthogy azonban a családot nem a monogám szexuális érintkezés kizárólagos lehetősége hozta létre, ezért a szexuális szabadság önmagában nem is gyengítheti (...)

Minél nagyobb társadalmi segítség vehető igénybe az utódok felneveléséhez, a hátrányos környezeti és társadalmi tényezők elhárításához, minél kielégítőbbé válik az emberek egymás közötti kapcsolata, annál kevésbé lesz szükség a szexuális szabadság tagadására, és a családi élet képmutató elvekkel való védelmére a szexuális monogámia cégére alatt (...)

A kizárólag házasságon belüli, monogám szexuális élet igen gyakran csupán kényszer- megoldás, és ennek ’szentté nyilvánítása’ indokolatlan képmutatás.”6

Dr. Katona a monogám családot, mint „átmeneti társadalmi jelenséget”, biológiailag zsákutcába jutott életformát bírálja, és az ember fajfejlődésének további szakaszában a visszatérést jelöli meg a természetes, több évmilliós szociális gyakorlathoz, a polygámiához.

Hazai nagyvárosainkban mind gyakrabban találkozunk a csoportszex tudatos gyakorlásával. Összeszokott baráti körben, házastársak közötti megegyezés során, többnyire az egyszerűbb párcserékben nyilvánul meg. Egy-egy csoport szexuális összetartozása hosszabb, rövidebb ideig él, átalakul, széthullik. Ma még gyakran valamelyik partnerből felszínre törő egyéni birtoklási vágy, a féltékenység, vagy egyszerűen a megszokás vet neki véget.

A vásárhelyi fiatalkorúak között a csoportszex néhány esetben házibulikon, baráti összejöveteleken spontán alakult ki, nem a társaság minden tagja részéről eleve eltökélt szándékkal; és általában egy-egy alkalomra korlátozódott.

Egyik orvosunk szerint jóval gyakoribb, és a csoportszex egyik előképe az a cselekmény, amikor az együttjáró fiatalok kölcsönadják partnerüket barátjuknak. Mivel az esetek egy részében több a társ nélküli leány, annak barátnője felajánlja neki a fiúját, Mint az említett orvos elmondja, ez a cselekedet leggyakrabban akkor következik be. ha a barátnő még szűz, és a társaságban való megmaradásának egyik alapját keresi a nemi élet megkezdésében, vagy a természetes vágy hajtja, hogy végre ő is közösüljön. Mindenesetre, azok a fiatalok, akik ebben az erkölcsi normában nőnek föl, való53