Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1985 / 4. szám - Iluh István: Boglyába gyűjtött napjaim: önéletírás IV., befejező rész

csak valami munkát adjanak nekem, mert most annyira kell a pénz, hogy sohase jobban. Hajlandó lettem volna visszamenni még a térre is, csak ne adják ki a munkakönyvem, mert az nekem nagy tragédiát okozna jelenleg. Kegyesek voltak hozzám, maradtam abban a műszakban, sőt még a gépeknél is, viszont egészen más munkakörben, mint eddig, odairányítottak smirernek. Hogy mi az a smirerség? Nem egyéb, mint a gépeket olajozni-zsírozni, kenceficélni, hogy ne olvadjanak ki a csapágyak, ne morzsolódjanak össze a fogaskerekek, egy szóval a papírgépen lévő csapágyak-zsírzók kezelése. Minden papírgépen volt egy-egy smirer éjjel nappal. Bizony eléggé veszélyes munka volt a gépszíjak és a fogaskerekek között dolgozni. Volt közöttünk egy rangidős, aki az olajak és a zsírok kiírásával és vételével foglalkozott. Ezt az embert úgy hívták a gúnynevén, hogy Lódiccs, mert annyit lódított, hogy a fele se volt igaz. Azt mondták róla, hogy csak akkor mond igazat, amikor eltéveszti a szót. Valamikor földbirtokos családba tartozott, a felszabadulás előtt, sőt számtalanszor fejére olvasták, hogy a köz- gazdasági diplomával tróger munkát végez. Nem egyszer jöttek érte a megyétől, és hívták, rá akarták bízni valamelyik tangazdaságnak a vezetését, de ő nem vállalta semmi pénzért, meg volt elégedve a sorsával, a keresetéből eltartotta a családját, és nem kívánt, nem akart semmiféle pozíciót betölteni. Nagyon odaadó és szolgalelkű embernek ismertem meg. Segítőszándéka és nagylelkűsége szinte szánalmat ébresztett iránta. Kevés ember volt a műszakon belül, aki nála tájékozottabb lett volna bármilyen tekintetben,a rendeleteket szinte a kisujjából rázta ki. Kiderült^ nevével ellentétben — nagyon is tiszta és reális nézetei vannak a felszabadulás utáni időkről. Értékelte, sőt el is ismerte azokat az eredményeket, amelyet a romhalmaz ország kevés idő alatt elért. Tudta, hogy kiben mennyi az ember és mennyi az embert imitáló tulajdonság; tudta, hogy egy dolgozó a munkáján keresztül egy év alatt mennyi tiszta hasznot hoz a gyárnak, és ennek a haszonnak hány százalékát kapja a dolgozó mint munkabért; tudta, hogy kétezer forinttal is magasabb a havi átlaga a műszakiaknak és az adminisztratív dolgozóknak, mint a fizikai állományban dolgozó munkásnak; tudta, hogy három és fél ember jut a családon kívül egy produktív munkát végzőre, és a három és fél ember között akad egy olyan is, akinek a havi jövedelme másfélszerese annak, mint amit a termelő munkát végző keres.

— Igaz, hogy több száz hold földet is munkáltunk, de sose emlékszem olyan köznapra, hogy későbben kelhettem volna reggelenként, mint az a néhány cseléd, akiket alkalmaztunk. Én is úgy szántottam, úgy kullogtam a borozdában a kettes eke után, mint a napszámos vagy a cseléd, és egy szalvétáról fröstököltem a többiekkel és egy asztalról vacsoráztam — mondta. Apám, az élte világát, egyfolytában egy hétig is mulatott a városatyákkal. Ilyenkor több pénze elment, mint két cselédnek az egész évi bére. Nem óhajtom én azt vissza, bár sokan azt hiszik rólam, pedig tévednek. Igaz, a mezőgazdasági vonalon megvan a tudásom, és azért mondják rám, hogy a társadalomnak ellensége vagyok, mert a tudásom megtagadom ettől a,társadalomtól, pedig csak elegem van a földből, bár sokkal könnyebb volna, tudom, de már azt a tíz-tizenkét évet nyugdíjazásomig így is kibírom valahogy. így vélekedett. Egyik alkalommal jött egy igazgatói utasítás, hogy a smirereket csökkentik, mert valamelyik felmérés alapján kiderült, hogy a három papírgépre elegendő egy smirer is. Akik hajlandók lesznek vállalni, kapnak harminc fillér béremelést. Na, ekkor lépett Laci bácsi akcióba, hogy ez őrültség, hiszen a gépek javarésze negyven-ötven éve üzemel, a gépek így is jóval túllépik a megengedett maximális sebességet, amit a fémcsapágyas forgó részek kiolvadásai bizonyítanak. Laci bácsi fogalmazott egy írást, aminek minden smirer aláírt, hogy nem hajlandók vállalni egyedül több ezer csapágyat, mert egy embernek egy műszakjába telik, mire több ezer csapágyat áttapogat, és nem is beszélve az olajozásról, a talajvíz-szivattyúk kezeléséről és még sok más egyébről, ami szintén a smirer feladata

18