Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 12. szám - Kozmács István: Egy ismeretlen ismerős: Krišjanis Barons: 150 éve született a lett népdal atyja
Krisjanis Barons volt a dainák közreadója — 1985-ben, évfordulóján emlékezünk: 150 éve született, abban az évben, mikor Lönnrot Kalevalája először megjelent —, akinek ily módon a lettek „felemelkedése” köszönhető. S bár nem eposzt alkotott, nevét mindig állandó jelzővel említik: a lett népdal atyja. Az urasági intéző fia a tartui egyetem elvégzése után Pétervárott az első haladó lett nyelvű újságot, a Petersburgs azvizes-t szerkesztette, majd 1865-től Moszkvában élt. Elbeszéléseket, verseket, tárcákat írogatott, de fő tevékenysége a népdalgyűjtés volt. Rigába költözése után, 1894- ben jelent meg fő művének, a Latvju Dainasnak (Lett népdalok) első kötete, melyet 1915-ig még öt követett. Gyűjtő-, rendszerező és közreadói munkáját természetesen nem végezhette az elődök munkájának megbecsülése, felhasználása nélkül. Elődök pedig voltak. Miként Lönnrot, Barons is jól kitaposott úton haladhatott. A dainákról már 1225-ben említést tesz az 1221-es év eseményeinek sorolásakor egy krónika. Az első dallammal együtt lejegyzett daina a XVII. század első feléből való (F. Menija: Syntagma de origine Lovonomm, 1632), s hogy Herder is különös figyelmet szentelt a daináknak. A közvetlen elődök. K. Ulmanis vagy G. Bitners — ő 2854 népdalt közölt — tevékenysége is erősíthette K. Barons elhatározását a dainák gyűjtésére. S bár Baronssal szinte egyidőben tevékenykedett August Bilensteins (1826—1907), aki két füzetben 10 0C0 dalt adott közre, s 5 fő csoportba be is sorolta a népdalokat — tartalmuk szerint, mi az, amiért mégis Baronst nevezik a lett népdal atyjának? Ennek oka nem csak abban rejlik, hogy a hat kötetben 35 789 dainát közölt, variánsokat és szerkesztetteket, s nem csak abban, hogy a daina-szekrényekben a későbbi kutatók is munkát találtak, hanem abban, hogy mindemellett elvégezte a dainák rendszerezését, megállapította a verselési szabályokat, s bebizonyította, hogy e rövid kis dalokban micsoda rejtelem lakozik: hosszú évszázadok kulturális hagyatéka sodródik ezekben a dal-kavicsokban. Természetesen a dainák több rétegre bomlanak, más-más időkben keletkeztek — talán a legrégibb réteg a finnugorság számára is rejt tanulságokat —, s nem is mindegyik remekmű. Verselése sem egészen olyan, mint ahogy Barons értelmezte (magam tagadhatatlanul trocheikus uralmú, de nem kizárólagosan trocheikus lejtésű ütemhangsúlyos verselésűnek tartom). Mindez semmit sem jelent azonban Krisjanis Barons tettének szempontjából. Ezért álljunk meg egy pillanatra, gondoljunk tisztelettel a lett dal atyjára még ebben a Ka- levala-ünnepes évben is. Hisz közünk van hozzá:a három lett törzs és a finnugorsághoz tartozó lívek egy törzsének egybeolvadásából született kis nép, mint minden kis nép kultúrája felé fordulás segíti az egymásra, a magunkra találást is. KOZMÁCS ISTVÁN 25