Forrás, 1985 (17. évfolyam, 1-12. szám)
1985 / 11. szám - SZEMLE - Reuter Lajos: Csurka István: Dagonyázás: [könyvismertetés]
rad tisztességesen hátrányos helyzetben, vagy csatlakozik a korrupt környezethez. A lelkiismerete még háborog, de az útja egyértelmű: képmutató, cinikus ember válik belőle is. A Happening c. novella hőse egy konyhalánnyal szeretkezik, Ludadi pedig takarítónőjével. Jelképes erejű ez a drasztikusan megírt esemény, erkölcsi süllyedésének mértékét mutatja. A regény nagy szeletet metsz ki a társadalomból. Az alakok különböző osztályokból, rétegekből érkeztek, s a Dagonyázás, rövid terjedelme ellenére, széles körképet ad. A szerző láthatóan törekszik arra, hogy minél több figurát gyűjtsön be. Ezért ezek néha vázlatosak; a társadalombíráló, társadalomábrázoló célt szolgálják, művészileg azonban sokszor kidolgozatlanok, még ha érdekes, fordulatos is az életútjuk. Ide kell sorolnunk Boros alakját is, aki Ludadi ellenpontja a regényben. Úgy tűnik, hogy ő egy elvont koncepció szülötte: az értelmiségi Ludadi megalkuvásai folytán veszti el önmagát, de a munkás Boros sem tudja emberi lehetőségeit kiteljesíteni, és sorsuk, kudarcuk a nagy távolság ellenére közös. Ráadásul, míg Ludadi Csurkának írói leleménye, addig Boros figurája már közhely- lyé vált a magyar irodalomban és sajtóban. Vagány taxisofőr, aki családjáért, megélhetéséért hajt. Éppen házat épít, s újra megtudhatjuk, milyen bonyodalmakkal jár az anyagbeszerzés, szállítás stb. A társadalombíráló koncepció élét is csorbítják ezek az elsietett megoldások. Az ábrázolás egésze művészileg sem elég mély. A regény írói eszközei extenzív jellegűek. A mű szerkezetét ugyan Csurka gondosan építette föl, s az események, folyamatok drámai anyaggá sűrűsödtek a kezében. Emlékezetes jellemek tanúskodnak Csurka kiváló emberismeretéről is, amelyek szinte állandó mozgásban vannak; gesztusok, érzelmek, tettek, megfontolások követik sűrűn egymást. Hangsúlyos tehát a történet, s a jellemek alakítása. Mégis hiányérzet marad ezek után az olvasóban. Túlságosan hétköznapi, egysíkú emberek a Dagonyázás figurái, világukat nem tudják igazán eredeti módon láttatni- Ludadi intellektusa is messze van Lónyaiétól. Márpedig a regény egész világa nagyrészt az ő tudatukon át tükröződik, az író maga csak a szokásos szerzői szerepre (rövid kiegészítés, leírás stb.) vállalkozik. így a közhelyszerűség nemcsak néhány szereplő alakjában van, hanem a gondolatvilágukban. A regény pedig eleve kevés helyet ad a reflexióknak. S itt újra visszatérhetünk a Happening c. novellára, nemcsak azért, hogy az értelmiségi hősöket összehasonlítsuk, hanem azért, hogy a két mű ábrázolásbeli különbségeit szemügyre vegyük. A Happening minden részletéből feszültség árad, amely elsősorban a kitűnően megragadott rendkívüli helyzet eredménye. Az önmagukban jelentéktelen elemek is többjelentésűvé válnak. Lónyai nemcsak önmagát képviseli, hanem egy általános emberi léthelyzet szereplője, aki reménytelenül igyekszik emberi kapcsolatot teremteni. Ezzel szemben Ludadi, a Dagonyázás hőse a törtető és megalkuvó értelmiségi típusa, nem több. A társadalombíráló szándék jól kiolvasható a regényből, de a mű elemei nem válnak metaforikusakká, általános érvényűekké. A szereplők világa a könyv nyelvi stílusában is tükröződik. Gördülékeny, hétköznapi nyelv ez. Sokszor ötletes, szellemes, s a mélyén többféle íz is felismerhető. De mint a beszélt köznyelv, ez sem eléggé sajátságos. Az a felfogás jelentkezik itt is, mely szerint a mindennapi élet a maga min- dennapiságában művészileg ábrázolható. A Dagonyázás, végül is, nem tartozik Csurka kiemelkedő művei közé. Az írónak sokféle alkotói erénye, elsősorban biztos technikája, drámai szerkesztésmódja, hatásos jelenetezése nyilvánul meg a kisregényben. Érdekes, problémákat felvető mű, amely valószínűleg sikert is fog aratni. Még erőteljesebbé, jelentősebbé vált volna, ha az író az életanyagát keményebb kézzel gyúrja át művészi anyaggá. REUTER LAJOS FOLYÓIRATUNK SZERKESZTŐ BÁNSZKY PÁL BÁRTH JÁNOS FAZEKAS ISTVÁN HATVANI DÁNIEL HARSÁNYI ERNŐ KISS MÁRTA BIZOTTSÁGÁNAK TAGJAI: KOMÁROMI ATTILA LISZTES LÁSZLÓ PINTÉR LAJOS SZOBOSZLAY PÉTER F. TÓTH PÁL (elnök) 94
