Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Sarusi Mihály: Ők sírtak, mi sírtunk
SARUSI MIHÁLY ŐK SÍRTAK, Ml SÍRTUNK Németek vagyunk? Jobb erről nem beszélni. Ha a fiamat kérdezi, azt mondja: mind a kettő! Magyar, német. De az unokámnak eszébe se jut, hogy németnek vallja magát. L. Józsefné tehet-e arról, hogy ősei az 1700-as években svábként idejöttek? Volt itt a környéken jó néhány sváb község, ahol hamarább, már a háború előtt ma- gyarosodni kezdett a nép. Aztán mi bajuk van? Mi értelme ennek? Ezt olyan ember mondja, aki szereti a fajtáját. De ha innen kitelepítik a svábokat, akkor most nincs itt ez a szőlőkultúra, gyümölcs ... Ez a Pincefalu, amit úgy megcsodálnak. Számolják a népet Itt van ez a népszámlálás. 41-ben az állampolgárság, a nemzetiség és az anyanyelv érdekelte őket. A sváb iparos mindenhová magyarnak írta magát, a módos paraszt se vallotta magát németnek, leginkább a szegények. Jól megjártuk, kitelepítették a fél falut, úgyhogy most már kérdezhetik! A 80-as népszámláláskor senki se vallotta magát németnek, még német anyanyelvűnek se. Lehetünk itt vagy ötezren. Azt mondják, a fele német. Több az, több a sváb származású, de egyre kevesebben értenek svábul. Tudja, ezzel a nyelvvel nem megyünk semmire, úgyhogy elhagyják a fiatalok. A háborúig zárt közösségben éltünk, ez őrizte a nyelvet. Hogy 45-ben szét kellett futni, megváltozott minden. Az a véleményem, hogy még egy-két nemzedék, és ez a nemzetiség eltűnik! Már nem érdekli ezt a népet, hogy német származású-e! Tettek róla. Volt benne része, hogy ami korábban történt ...; hogy tiltották nyelvünket, származásunkat. Hogy a háború után sokan szétszóródva magyar falvakban éltek éveken át. Sok magyar származású került ide, a gyerekeik az utcán, iskolában magyarul beszéltek... Ma már a sváb gyerekek is. Őket már nem érdekli a nemzetiség. Más kérdés, hogy örülünk és tapsolunk a hagyomány- őrzésnek — a régi táncnak, régi ruhának, éneknek. De az kevésbé izgat bárkit, hogy németnek vallja magát a népszámláláskor. Szóval nem véletlen, hogy 80-ban senki se vallotta magát németnek. Sokan megkérdezték a biztostól, Biztos úr, M. mit válaszolt a nemzetiség és az anyanyelv tekintetében? M. jómódú gazda fia, ma is hangadó a faluban, hát ő se írta be magát németnek. Úgyhogy nem és nem az egész falu. Ketten, két öregasszony. Azt mondják, két sváb öregasszony beírta, hogy német anyanyelvű. Azok is ijedtükben hamar a községházára mentek, hogy lehetne törölni.. . Féltek, az emberek rájuk ijesztettek: ennek is kitelepítés lesz a vége! Nézze. Az Anyám nyolcvannyolc éves, csak svábul beszél velünk, az unokákkal is. A dédunoka, a fiam lánya magyarul válaszol neki. Szót értünk. Akinek nem tetszett, elment. A szövetség kérése volt, hogy minél többen német nemzetiségűnek vallják magukat. Csakhát nem felejtettük el, hogy a 41-es népszámlálás és a Volksbund névsora alapján telepítették ki a hajósiak nagy részét 1945-től 1948 februárjáig. Mi kitelepítésnek vesz- szük azt is, amikor például a kalocsai uradalom egyik majorjába vitték az embereket. 42
