Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Laczkó András: Szőlővessző és nektár
LACZKÓ ANDRÁS SZŐLŐVESSZŐ ÉS NEKTÁR Pap Miklós a tokaji borászati múzeum vezetője. S hát szőlősgazda, akit erősen foglalkoztat a Vinum Tokayense múltja és jövője. Mivel kezdheti a beszélgetést a gazda? Természetesen a felszólítással, hogy kóstoljuk meg a borát. A löszfalba vágott pincében minél messzebb kerültünk az ajtótól, annál inkább ízlett az ital. Minthogy nem futóvendégnek számítottunk, Pap Miklós azonnal arról kezdett beszélni, hogy milyen áhí- tatos tisztelete volt a bornak a középkorban. Még a pince oldalágába sem értünk, s már arról esett szó, miért nincs ma a nemes bornak becsülete. — Vegyük azt, hogy egy kétszáz literes hordóba annyi must fér és annak az értéke — elég jó cukorfokot veszek tekintetbe — mondjuk 14 forint. Száz liternél ez 1400, kétszáz liternél 2800 forint. A bor értéke? A csomagolás 5000, a bor értéke 2800 forint. Azért, mert drágák a munkabérek. De csak az ipariak. Aki megtermelte a szőlőt, annak a munkabére nem drága. Sőt az olcsó, és itt van a szőlőtermelőknek az óriási vesztesége. Az ipari munkabért meg kell fizetni. A kádárt, a faárakat is meg kell fizetni. Nagyon jó, ha egy kétszáz literes hordót kapsz 5000 forintért. A szőlőtermelő munkabére az nem számít. Hát itt a hiba. Azt mondták, ipari ország lettünk, s így magasak a munkabérek. Nyilván a kádárok sem akarnak olcsón dolgozni, hanem ők is tartják a szintet. Akár azzal az ipari munkással vagy kőművessel, aki naponta megkeresi a maga ezer forintját. A kőműveseknél a segédmunkásoknak fizetünk néha napi 750 forintot. Akkora kádármunka legyen olcsó? A szőlő napszámosa mennyit keres? 350 forintot kap, plusz fél liter bort és egy deci pálinkát. S képzelje el, ilyen árak mellett a must litere 13—14 forint! Ugyanakkor, amikor egy liter cola üveggel együtt 16 Ft. Hát a szőlőtermelők első problémája itt van. De ez csak egyike a sok gondnak. A másik? Beszéljünk az adókról! Nagyon húsba-vérbe vágó dolog és talán nem is illene elmondani. Fizetem a földadót a szőlő után és fizetek kerülőbért, de kerülőt nem is látni. Kell fizetnem literenként nyolc forint fogyasztási adót. Még a saját borom után is kellene fizetni! Ha én megiszom, literenként 2 forint nem tudom hány fillért. Az a szerencse, hogy ezt már nem is veszik nagyon komolyan. Most. De eddig nagyon szigorúan vették. Most képzelje el, hogy egy termelő milyen helyzetben van. Hát akkor hogyan lehetne rentábilis a többi termeléssel a szőlőművelés? Amikor külső terhek akadályozzák. ❖ ^ ❖ — Régen is voltak ilyen terhek, ám arányban álltak a többi mezőgazdasági cikkekkel. Mondjon még egy mezőgazdasági cikket, ami után adót kell fizetni, ha megtermelik! Egyetlen egyet mondjon Magyarországon, bármilyen mezőgazdasági cikket, a szőlőn és boron kívül. 8 forint literenként az adó. Ez képtelenség, s legfőbb ideje lenne már hivatalosan eltörölni a boradót. Elsősorban ez az oka, hogy csökken mindenfelé a szőlőtermelés iránti érdeklődés, illetve, hogy a szőlőművelésre szánt terület is. A termelés egyáltalán nem rentábilis. Mondok valamit. Ki merem mondani. A kombinát is 20 forint körüli árban termeli meg a szőlőt. Önköltségi áron. Pedig gépekkel dolgozik, nagyüzemi szőlőtermesztésre van beállva. A kapálást és mindent gépi munkával végez, a permetezést helikopterrel. Mégis 20 forintjába kerül. No most, a szőlőhegyen, ahol nem lehet gépi művelést csinálni, de a minőség jobb a magasabb területeken, ott ugyanez az érték. . . Ahol magas napszámok vannak, csupán kézi munkával lehetséges 46
