Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Halász Péter: A mezőgazdasági kistermelés - városi szemmel
Végzettség (N = 530) — felsőfokú — középfokú — alapfokú- 2,3 —12,8 + 13,2 Foglalkozás (N = 523) — nem fizikai — fizikai —11,3 + 10,3 Kistermelő rokon (N = 525) — nincs — van + 15,9 —15,3 A rokonság kisgazdaságából (N = 264) — nem kap — kap — 2,7 + 1,6 Megállapíthatjuk, hogy a fiatalabb és az idősebb rétegek közül sokkal kevesebben értettek egyet a megfogalmazott sztereotípiákkal, mint a középkorban lévők. A középkorúak esetében, ahol az elfogultság igen következetesen és erőteljesen megmutatkozik, megkockáztatjuk azt a föltevést, hogy őket 20—30 esztendővel ezelőtt, pontosan a legfogékonyabb ifjúságuk idején érték a mezőgazdasági kistermelés megítélésében a leginkább eltorzult központi, „hivatalos” álláspontok. A náluk idősebbekre, akiknek akkor már megvolt a kialakult véleményük, ezek a hibás szemléletek nem gyakoroltak ilyen hatást; a fiatalabbak pedig nem is élték azokat az időket, ők már hivatalos helyekről is konszolidáltabb véleményt hallhattak erről a kérdésről. Szembetűnő az előítéletek erősségének összefüggése az iskolai végzettséggel: a középes felsőfokú végzettségűeknél lényegesen kisebb mértékű az elfogultság, mint az alapfokú végzettségűeknél. Hasonló eltérés tapasztalható a szellemi és a fizikai foglalkozású dolgozók között is. A legerőteljesebben és a legkövetkezetesebben azonban azzal függ össze a kistermeléssel szembeni előítélet erőssége, hogy van-e az illetők családjában kistermelő, vagy sem. Az sem lehet véletlen, hogy csakis a kistermelésnek az ország élelmiszer-ellátására gyakorolt hatását tekintve — tehát amiről nem kaphattak rokonaiktól információt — bizonyultak tájékozatlanabbaknak azok, akiknek a rokonságában van kistermelő; a többi kérdésben közülük jóval többen képviselnek reális álláspontot. Az összesített adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy ezen belül a rokonság kisgazdaságából kapott termék nem jár együtt a kistermeléssel kapcsolatos tájékozottság szintjének növekedésével. | Az a körülmény, hogy a magasabb végzettségűek és a szellemi foglalkozásúak között kevesebben viseltetnek előítélettel a mezőgazdasági kistermelés iránt, mutatja: a differenciáltabb tájékoztatásnak jelentős szerepe van a városiak kistermeléssel kapcsolatos véleményének alakulásában. Vizsgálatunk alapján megállapítjuk tehát, hogy a városi dolgozók körében mintegy 2—4%-ra tehető azoknak az aránya, akik kifejezetten szembenállnak a mezőgazdasági kistermelőkkel és a kistermeléssel, s helytelenítik annak úgyszólván minden vonatkozását. Számuk elenyésző, de úgy tűnik, hogy ehhez mérten hangjuk erősebb. Van emellett 44
