Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - VALÓ VILÁG - Halász Péter: A mezőgazdasági kistermelés - városi szemmel
Annak ellenére, hogy városi lakosságnak ilyen kiterjedt és esetenként szoros kapcsolata van a mezőgazdasági kistermeléssel, a témára vonatkozó ismereteik meglepően hiányosak. Különösen a kisüzemi gazdálkodás jövedelmezőségével kapcsolatosan találkozunk nagyarányú tájékozatlansággal. Mutatja ezt egyrészt, hogy az ilyen jellegű kérdések elől a megkérdezettek 32—48%-a kitért, de a válaszoknak is csak a kisebbik fele volt helyesnek tekinthető. Mindez azt mutatja, hogy ez a fajta, gyakran több száz kilométer távolságban lévő rokonságon keresztül érvényesülő kapcsolat nem ad elegendő mélységű tájékozottságot arra vonatkozóan, hogy akárcsak becslésekbe is bocsátkozzanak egyik vagy másik termék kisgazdaságban való előállításának jövedelmezőségéről. Nem elegendő erre sokszor még az sem, ha valaki maga is termelője egyik vagy másik terméknek, hiszen sokan még annak a termelési folyamatnak a költségeit és jövedelmét sem ismerik, amit maguk művelnek. Egy 1981-ben folytatott közvéleménykutatás szerint a „mezőgazdasági kistermelést folytatók 17%-a saját elmondása szerint még soha nem gondolkodott azon, megéri-e zöldséget, gyümölcsöt termelni, állatot tartani.”2 Ezért felmérésünkben nem is azt vártuk, hogy az iparban dolgozók pontos választ adnak a sertéstartás, vagy fóliás zöldségtermelés jövedelmezőségére. Vizsgálatunk szempontjából sokkal fontosabb volt annak megállapítása, hogy a válaszok milyen irányban térnek el a helyesnek tekinthető értékektől, magyarán a megkérdezettek különböző rétegei milyen mértékben, és milyen irányban elfogultak a kistermelés jövedelmezőségét tekintve. Ezért a négy részből álló kérdésben azt tudakoltuk, hogy vajon mekkora jövedelemre lehet számítani százezer forint árbevétel esetén, ha azt hízómarha, hízósertés, őszibarack, illetve fólia alatt termelt zöldség értékesítésével érték el. Ez a kérdéscsoport kétségtelenül feltételez bizonyos elemi közgazdasági ismereteket, mindenekelőtt azt, hogy az árbevétel nem azonos a jövedelemmel, hanem annak legalábbis a költségekkel csökkentett része. A megkérdezettek túlnyomó részének nem jelentett gondot ennek a körülménynek a fölismerése, csupán néhányan gondolták úgy, hogy százezer forint árbevétellel több mint százezer forint jövedelmet is el lehet érni. A megkérdezetteknek mintegy kétötöde azzal, hogy nem válaszolt ezekre a kérdésekre, tulajdonképpen tisztességesen bevallotta: fogalma sincs az efajta terményekkel foglalkozó kistermelők jövedelméről. Véleményük kapcsán megállapíthattuk, hogy a fiatalok, a magasabb végzettséggel rendelkezők, a szellemi foglalkozásúak, továbbá azok, akiknek van kistermeléssel foglalkozó rokonuk, még inkább akiket szorosabb — anyagi érdekeltséggel is megalapozott — kapcsolat fűz ezekhez a rokoni kisgazdaságokhoz, azok sokkal nagyobb önbizalommal töltötték ki a kérdőív négy kisüzemi ágazat jövedelmezőségére vonatkozó rovatait. Közülük sokkal kevesebben érezték úgy, hogy jobb, ha meg sem kísérlik eltalálni a helyes választ. Ez az önbizalom azonban egyáltalában nem jelentette azt, hogy helyesebb választ adtak volna erre a kérdésre, mint a többiek. A megkérdezetteknek háromötöde vállalkozott arra, hogy „megsaccolja” a helyes választ. A lehetséges válaszoknak — egyenlő eloszlás esetén — hozzávetőlegesen egy- harmada volt helyesnek tekinthető, s az ebbe a tartományba került válaszok aránya általában nem is haladja meg ezt a szintet. Vagyis az esetek túlnyomó részében valóban ráhibázásról van szó, nem pedig megalapozott ismeretről. Hasonlóan alakul azoknak a válaszoknak az aránya, akik „fölfelé” tévedtek, vagyis a reálisan elképzelhetőnél nagyobb jövedelemre szavaztak. Kivétel a hízósertés, itt ugyanis a helyes válaszok tartománya nem a lehetségesek közepére esik, mint a másik három ágazatnál, hanem az első harmadra, tehát itt nem lehetett „lefelé” tévedni. Ezzel szemben a fóliás zöldségnél az elfogadható tartomány valamivel szélesebb, mint a másik három termék eseté. A városi lakosság ismeretei a merőgazdasági kistermelésről 38
