Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - Hatvani Dániel: Erre csörög a dió: regényrészlet

csak az kell, hogy Saci is beleegyezzék, a választ a doktor két napon belül szállítja, s ha az igenlő, akkor szombaton a Kurta-tói üdülőben.

Az ötletet előbb Saci furcsálkodva fogadta, mondván, hogy nem látszik túl gusztusosnak, de egyhamar hagyta magát meggyőzni, kétféle belső indítéktólvezérelve: egyrészt, tény, hogy főnökéhez is vonzódik, nemcsak a dokihoz, másrészt előnyösebb küllemű nő, mint Aliz, fiatalabb is, s nem utolsó dolog, ha felülkerekedhet az ölelésért való versengésben. Arra kell csak ügyelni, hogy Aliz ne kerüljön megalázott helyzetbe.

A kérdéses szombat késő délutánján Salkovics autóján, a Sport-Coupé Fiat—850-essel mentek ki a várostól délre elterülő Kurta-tó partjára; szikes sekély, százhektárnyi területű alföldi vízállás a tó, majdnem teljesen nádassal körülvéve, de egy hosszabb partszakasz már kellemes strandként működik, az első parcellázások 1965 táján történtek, Salkovics nyomban megvett egy üdülőtelket, s kétszintes, lapostetejű vityillót építtetett rá, s kőfallal vette körül, hogy magánéletének intimitásait óvja a kíváncsi tekintetek elől. A tavat a népnyelv — utalva talán a nyaranként itt megfordulók számbeli arányának bizonyos eltolódására — „kurva-tónak” kezdte emlegetni, s a városi vezetés már azon töri a fejét, hogy más, el nem torzítható nevet adjon a víznek.

Szabadtűzön rablóhúst sütöttek, bort iszogattak, majd felmentek négyesben az emeleti szobába, Salkovics beállította a raffinált hangulatvilágítást, s a magnót elindítva kígyózni kezdett az Extázis dallama, mely a szeretkezésnek e francia eredetű zenei persziflázsa az itthoni jobb körökben ez idő tájt kezdett divatossá válni ... A nők arca nekitüzesedett, kibújtak cipőjükből, a szoknyát, a blúzt, a melltartót kezdték magukról ledobálni, a két férfi is alsónadrágra vetkőzött, és Saci hagyta, hogy Salkovics csöcsö- réssze, s mire Szikszai észbekapott, az igazgató már beékelte magát a titkárnő széttáruló combja közé, s az Alizhoz való kedvet voltaképp csak a ritmikus mozdulatok látványa csigázta fel benne, s noha később látott az aktushoz, mint az igazgató, hamarább túl volt rajta, Saci nyavikolásából tudta, hogy a nő éppen nagyot élvez, s alig várta, hogy sor kerüljön a cserére ... A csere után maga Salkovics tett nagylelkű ajánlatot: mindketten maradjanak meg partnerüknél ... De azért valamikor jóval éjfél után még egyszer a titkárnője fölé henteredett, igaz ugyan, hogy ezt Saci provokálta ki belőle.

Hajnalfelé a kimerültségtől elszunnyadtak, csak valamikor délelőtt ébredtek fel, Saci már-már benne lett volna, hogy mindkét férfival újra‘közösüljön, de Alizon ekkor kitört a hisztéria, hogy ő csak a helyzet bizarrságát élvezte, s nem azt, hogy ketten is és többször is, és —a férfiak becsületére legyen mondva —vitézül megdugták. Benne van a hiba, senki másban, tudja ő ezt jól, de hát mit tehet, ha szerencsétlennek született .. . Ő most legszívesebben egyedül maradna.de ha erre nincs mód, sétálni megyen. Végül beleegyezett abba, hogy Salkovics vele menjen, s majd egy órahosszára Saci és Szikszai kettesben maradtak.

Hármójuk sajnálatára a parti Aliz miatt nem folytatódott; maradt továbbra is a négyszög, azzal az átlóhúzással, hogy Salkovics nemcsak Alizzal, de Sacival is összefeküdt, ebből azonban senki sem csinált ügyet, legkevésbé Szikszai doktor, aki találóan „kiscsoportos poligámiának” nevezte el helyzetüket.

Mindez eltartott úgy 1977 elejéig, akkor azonban sorozatban álltak elő azok a fordulatok, melyek az idilli négyszög kíméletlen széthullásához vezettek. Saci jóformán egyik napról a másikra kilépett a körből: viszonyát megszakította Salkoviccsal is, Szikszaival is, a vállalatnál felmondott, s hozzáment egy szobafestő kisiparoshoz. Salkovics végérvényesen ráunt Alizra, a szakítást megelőzően azonban, mintegy végkielégítésként, Szikszaiék szolgálati lakásának puritán berendezésű fürdőszobáját luxusigényeket is kielégítő módon alakíttatta át, a falakra olasz importból származó különleges csempék kerültek; a munkálatokról, a beépítésekről hivatalos vállalati számlákat produkált, melyeket a tanács pénzügyi osztálya minden akadékoskodás nélkül kiegyen23