Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - Kiss Dénes: Aranykapu: álomjáték Kőrösi Csoma Sándorról

Anna: (Alakja újra megvilágosodik) Itt vagyok Sándor . . . Körösi: Megmosdatlak a hóban, hogy még szebb legyél! Örökre szép legyél, ha én el is megyek... (Fölerősödik a szél, Kádár Anna alakja elhomályosodik, eltűnik) Mert ne­kem mennem kell! (vacogva indul az ajtó felé) Nagy út vár még rám! . . . Meg kell ta­lálnom az aranykaput! A szavak aranykapuját, amelyen át eljutok eleinkhez .. . dr. Campbell: (Bejön, Csornával ütközik össze) Ó, barátom! ... Nem szabad fölkelnie! (Szelíden próbálja visszatuszkolni a fekvőhelyére a láztól rázkódó Csornát) Kérem, fe­küdjön vissza!... Hoztam orvosságot! (Lefekteti, kortyokat vele néhány cseppet) Körösi: Az aranykapu! . .. (dúdolja) Bújj, bújj zöld ág, zöld levelecske, nyitva van a aranykapu, csak bújjatok rajta ... (vacog) dr. Campbell: (Maga elé) A végét járja! . . . Mégiscsak szólnom kell dr. Griffithnek! De nem, nem lehet mérgezés!... Láz ez! Váltóláz... A mocsár ... Körösi: (Halkan mormolja) Nyitva van az aranykapu . .. dr. Campbell: (Szelíden) Miért emlegeti ezt az aranykaput?... Miféle aranykapu jön föl a lélek mélyéből? . . . Aranykapu?! . . . Hm . . . Well! . .. Well! .. . Láz ez, nem méreg ... Zöld ág! Aranykapu?... (Csóválja a fejét) Jó volna, ha látná dr. Griffith!... (Kimegy, Csorna nyugodtan fekszik, elhomályosul a szín, csak a szél fúj. Rövid ideig sötétbe borul a színpad, és halkan hallani lehet az „Elindultam szép hazámból” ... dallamát) dr. Campbell: (Jön befelé, a szín kissé kivilágosodik) Jöjjön, doktor Griffith ... Kérem, nézze meg! dr. Griffith: (Lassan jön be) Tehát ő az, akiről ön nekem csodákat mesélt... (Oda- megy a fekvő, betakart Csornához) De hiszen olyan, mintha nem is európai lenne! . . . dr. Campbell: Megtévesztő, ugye? Pedig doktor, aligha van ma hozzá hasonló tudós és embernyibb ember a földkerekségen! dr. Griffith: Hm, Mister Campbell, elég nehéz ezt elhinni! ... (Odahajol a fekvő­helyhez) Kemény arc! Kőarc ... Vasvésetekkel. Hm . . . Well, well!... Nézzük csak a pulzust!... Gyönge és változó. dr. Campbell: A láz, a váltóláz ... Ámbár meg kellene tudni, kikkel jött idáig? A gör­csökből . . . megbocsásson a szamárságomért... én nem értek annyira e betegséghez. De azt tudom, hogy március 24-én érkezett ide, és akkor még semmi baja sem volt. dr. Griffith: Hm ... és mikor tört ki rajta a láz? dr. Campbell: Április hatodikán, ha jól emlékszem. Igen, hatodikén! dr. Griffith: Hm ... ha a Terai mocsáron át jött, akkor ... hm ... talán betegen kellett volna érkeznie . . . Erre gondol? dr. Campbell: Talán . .. Tizennyolc napig lappangott volna? dr. Griffith: Lehetséges. Többet kellene tudnom Mister Csorna betegségéről, Mister Campbell ... így nem nyilatkozhatok. De miből gondolja, hogy ez nem malária? A hasgörcs és a hányás a malária tünete. dr. Campbell: Tudja dr. Griffith, különös ország ez! Én olyan helyen hivatalnokosko- dom, ahol többet kellene tudnom erről! Ha valakinek,akkor nekem tudnom kellene . .. Például, hogy kinek lett volna érdeke Csornát eltéríteni útjából? dr. Griffith: Well, well ... (Újra közel hajol Csornához) Talán magához tér. Tehát ön szerint mérgezés is lehet? dr. Campbell: Doktor Griffith, nekem, mint állami hivatalnoknak ezt biztosan tud­nom kellene ... De ezt csak önnek mondom! ... Sajnálom ezt a nagyszerű embert!.. . Doktor, minden lehetséges ... dr. Griffith: Értem .. . Ám amit ön elmondott... dr. Campbell: Igen,felejtse el! ... (Kis tűnődés után) De errefelé évszázadok óta védik titkaikat. .. Vagy talán évezredek óta?... Nem is tudjuk, hogy mit... Talán azt hit­ték valakik ... valahol, hogy Mister Csorna azt akarja kifürkészni... Hogy már talán 11

Next

/
Thumbnails
Contents