Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - Kiss Dénes: Aranykapu: álomjáték Kőrösi Csoma Sándorról
KISS DÉNES ARANYKAPU Álomjáték Körösi Csorna Sándorról Helyszín az a dardzsilingi cella-szoba, ahol Körösi Csorna Sándor utolsó napjait élte. Játszódik 1842. április 6—11. között. Szereplők: Körösi Csorna Sándor Kádár Anna (a jeleneteknek megfelelően még lány, majd asszony) dr. Campbell Archibald, Dardzsiling kormánymegbízottja és felügyelő dr. Griffith, orvos Körösi Csorna Sándor: (egyszerű öltözékben, vékony takaró alatt, dideregve fekszik, sötét fapriccsen. Kis asztalféle, két szék és egy kis ládika a szoba berendezése. Jobbra ajtó, kint szél zúg. A falak is barnák, sötétek. Félhomály van. Amikor „lázálmában” beszél, viliódzik a fény s közben fúj a Nemere. Teljes öntudatánál azonos erősségű fény világítja meg a szobát.) A Nemere eljött utánam! (Fölemelkedik és kiszáll a takaró alól) A Nemere eljött értem! ... Hát itt is megtaláltál farkaskergető, otthoni szél?... (Lelép a fekvőhelyről) Várj még szél! (Viliódzni kezd a fény, mintha gyertya lángja pislogna) Még dolgom van. Amire készültem, ahhoz száz élet kellene! ... A szavak útján kell és lehet elérni minden nép, minden nyelv eredetéhez ... (Fázik, vacog. Amikor dr. Campbell belép, leül, kis csönd után) Hol vagyok? dr. Campbell: (Gyertyával a kezében jön be) Nálam, dr. Campbellnél, Dardzsilingben. Nem szabad fölkelnie Mister Csorna! .. . Nagyon beteg. Hozom az orvosságot. Körösi: (Előre jön a fénybe, ötvennyolc éves, de az arca időtlen, vonásai mélyen metszettek, magas homlok és keskenyre szorított száj az arctartása.) Jugria! ... Tudja meg kormányzó, oda készültem! (Hadonászik, mintha küzdene valami ellen.) Minden azért volt! . . . Minden!... dr. Campbell: Mister Csorna, ön beteg! A láz ... Én nem vagyok kormányzó, csak felügyelő. Dardzsiling felügyelője. Körösi: Igen, felügyelő úr, majd azt mondják, hogy lázálom volt mindez! Tudom, hogy azt mondják, elvégeztem, amit akartam ... (Csaknem kiabálva) De csak az alap készült el! dr. Campbell: Mister Csorna, Mister Alexander ... Ön nagyon beteg! Megijeszt. Kérem, vegye be az orvosságot, hogy múljon el a láz. Körösi: Ez a láz nem múlhat el!... Mister Campbell, ez a láz hozott ide! Ezzel a lázzal indultam el a nyelvek rengetegébe ... dr. Campbell: (szelíden tuszkolja vissza a fekhelyre) Kérem, vegye be az orvosságot! Körösi: Nem lehet, hogy itt vége legyen, Mister Campbell! Nekem Jugriába kell mennem, szavaink anyaföldjére. De előbb még Lhasszába, a dalai láma könyvtárába kell bejutnom!... Ott megtalálom, amit keresek. (Visszafekszik) dr. Campbell: De hát mit keres ön? A nagy művét befejezte. Már a világ sok városában ismerik. Tanítják. Tudósok írnak önről. Kérem, vegye be az orvosságot!. . . Látom, hogy fázik. Pedig Ön, Mister Csorna, annyit kibírt, amit talán még ember soha! Különösen európai ember, itt! Kérem . . . 3
