Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - MŰHELY - Szekér Endre: A szociográfikus megközelítés stílusproblémái

kötelező felelősségérzetet a bioszféra csillaga iránt. Bennünk azért támaszt együttérzést mindez, mert csak egy kis hazánk van a kis csillagon.” Jócsik Lajos hivatkozása, adatai vallomásos erejű okfejtéssel párosultak — bolygónk és kis hazánk érdekét együttlátva. — Sükösd Mihály Értelmiségi terepszemle című kötetében olvashatjuk a „Két kultúra”, világkép, értelmiség című tanulmányát, melyben Snow híressé vált fejtegetését gondolja tovább. Az értelmiségi lét egyik veszélyét, az úgynevezett humán és reál műveltség, a társadalom- és természettudományok és szakembereinek egymástól való eltávolodását veszi észre. A megtágult világban leszűkülő világképről, a „szép- lelkek” és a „szakbarbárok” típusairól szól. A tanulmány elemző stílusában a figyelemfelkeltő kérdés csak megszakítja a kijelentő mondatokat („Miért fontos ez? Hogy elkerülhető legyen a filozófián belül is tapasztalható atomizáltság”). — Bánlaky Pál szociográfiai munkái tanulmány jellegűek. Vissza-visszatért írásaiban a vidékiség tüneteihez, a kisvárosi lét sajátosságaihoz. A legjobb értelemben vett tanulmány-stílus figyelhető meg szociográfiáiban. Sűrítése, lényegkiemelése, gondolkodásra serkentő okfejtése a stílusban is tükröződik. („Az első és legfontosabb tünet minden bizonnyal az értékrend elbizonytalanodása. A szellemi horizont beszűkülése, a helyi hierarchia abszolutizálása, a helyi értékrendhez igazodó életforma együttes hatása végül is arra vezet, hogy az ember elveszti biztos hitét önmaga értékeiben. Nem tudja mit ér, bizonytalanná válik a mérték”) — Néhányszor a szociográfia közeledhet a néprajzhoz, a folklórhoz. Népdalt, mesét, babonát, mondát idéznek a hajdani és a mai falukutató írók. Egy-egy falukép — folklórelemekkel gazdagodik. Horváth István Magyarózdi toronyalja című művében szerencsésen ötvözi gyerekkori és felnőttkori megfigyeléseit erdélyi szülőfalujáról a történeti, folklórelemekkel. „Hatvanévesen magamat is mentettem” — írja a szerző. Horváth István, a költő végig jelen van a szociográfiában, érezteti mindig kapcsolatát az ott-élőkkel, a gyűjtött szövegekkel. A hiteles faluképhez most a közölt népi hiedelmek, varázslások, gyógymódok, gyerekjátékok, szokások, siratóénekek, szólások, népdalok stb. tartoznak hozzá. Ez az ő „tudományos” fedezete, ez az ő igazi falu-szociográfiája. Például egy kuruzsló-mondókát idéz: „Kuruzs, kuruzs, fakereszt, / innét tujébb / ne ereszd." — Műfaji szempontból alig körvonalazható Gazda József így tudom, így mondom című munkája, melynek ezt az alcímet adta: A régi falu emlékezete. Néprajzi, népköltészeti, nyelvi, történelmi vonatkozásokat egybeolvasztó szociográfikus mű, melyben a régi paraszti világ utolsó itt élő képviselőit szólaltatta meg. Természetesen az élőbeszédes előadás a mű egyik sajátossága, de Gazda József ezeket a vallomásokat a maga nézőpontja szerint szétszabdalta, aztán összeillesztett valamilyen tematikus rendben. így a néprajzi-szociográfikus szemlélet érvényesült benne, a népnyelvi kiejtést érzékeltetve. („Az a régi, kicsiházas falu vöt a legjobb, met akkor vótunk gyermekek. A legboldogabbak akkor vótunk, minden boldogságunkat abba a kicsi házba töltöttük el")

A szociográfia — mint Sükösd Mihály is fejtegeti — nem igazi szépirodalom és nem igazi tudomány. De felhasználja a különböző szépirodalmi műfajok (riport, regény, útirajz, esszé, publicisztika stb.) és a tudomány (szociológiai felmérések, statisztikai összesítések, környezetvédelmi kutatások stb.) eredményeit. A szociográfus vallhat magáról, falujáról, szülőföldjéről, munkatársairól. Idézhet jelentésekből, jegyzőkönyvekből, szakcikkekből stb. De minden esetben a különböző műfajelemek hatását is figyelembe véve — középponti fontosságú a stílus. Visszatér a szociográfus írók önmagukról szóló vallomásaiban ez a szó: „indulatos”. Igen, a szociográfus sokszor akkor fog tollat, ha indulatos, ha valamit meg kell írnia. S ekkor a stílusa is indulatos, szenvedélyes lesz, ha látszólag visszafogja érzelmeit. A dokumentumok idézésével is indulatokat ébreszthet, képes lázítani. Az író indulatos monológját hitelesíti adatokkal, hivatalos írásokkal, statisztikákkal. A rideg tények mellett ott a közlő egyénisége, az

75