Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 7. szám - DOKUMENTUM - Németh József: Napló (1898-1911): I. rész: sajtó alá rendezte és a jegyzeteket írta: Füzi László
nekem ugyan mindegy volna, akármilyen vallásúak lesznek, csak egy hitet valljanak; de úgyis sértené önérzetem, hogy egy nő akarata többet számít a férfiénál, ki pedig fenntartója a családnak. 2. a leendő hozomány kérdése: fel fogom kérni apósomat, hogy rangomhoz illő bútorzattal stb. lásson el bennünket. 3. oz örökséget illetőleg nem tudom, mit csináljak, mert otthon sok súlyt helyeznek erre. Úgyde apósom mondta, hogy egyelőre semmi mást nem tud adni. így sok vajúdás után úgy gondoltam mind a két félnek eleget tehetni, ha az após vagyona felét mint adóslevelet nekünk átadja. Egy kis élelmesség, meg az a gondolat, hogy apósom kissé könnyen bánik a pénzzel, még ezen felül arra is sarkall, hogy e vagyon felének évi kamatait is követeljem. Ez a vagyon körülbelül 3000 frt lenne; évi kamata 200 frt (150); idővel így felszaporodnék 7000 frt-ra (:20 év:). Azután hazulról is van kilátásom 1500 frt-ra, mely 20 év múlva 3500 frtig megnő. Ezenkívül a tornatanítás 10 évi díja 3500 frt, de időközi kamatjaival 4000 lesz, és a másik 20 év alatt 6500-ig fölmegy. Tehát összesen lehetne 17 000 irtom, mire gyermekeim oly nagyok lennének, hogy férjhez adni, vagy egyetemen taníttatni kellene egyet is. 17 000 írtnak 5%-os kamata — 850 frt pedig már elég lesz ahhoz, hogy akár 2 fiút taníttassak, mire alig lesz szükség; vagy 3 év alatt elég lesz arra, hogy 1—1 lány stafi- rungját kiállítsam. Tehát a kilátás elég tűrhető. 4. A szükséges szertartások idejére vonatkozó intézkedések; eljegyzés, tanuk stb. 5. Végül ami legfontosabb, felszólítom apósomat, vajon Vilmának nincs-e valami olyan baja, ami a házasság akadályául szolgálhatna. Szóval a hónap igen nagy részén át ilyenféle gondok űzték agyamban egymást. Még ideiktatom: az egész hónapon át nem dohányoztam: éppen 45 nap óta (kezdtem 98. Vili. 17-ikén). Azt hiszem, az életben nem fogok többé dohányozni, valószínűleg ez volt mellfájásom, fulladásom oka; ami kis szívbajom volt, úgy látszik, szinte ennek köszönhettem, mert ma már az sincs meg. Október 5. Hétfőn, azaz 3-ikán itt volt a leendő apósom. Ugyancsak meghánytuk- vetettük a dolgot, körülbelül úgy, amint a túlsó lapokon terveztem. Ő is jót áll Vilma egészségéért. Stafirung meglesz, amikorra én akarom, éspedig olyformán állapodtunk meg, hogy a lakodalom húsvétkor legyen, de a lakás miatt, méginkább, mivel annak berendezésére sem időm, sem emberem nem igen fog akadni — elmaradhat a nyárra. Apósom különben komolyabb és őszintébb ember, mint első pillanatban látni: így nyíltan bevallotta csudálkozását, hogy én az ő leányátveszem el és nem valami jobb parti után adom magamat és felszólított, hogy ha bármily tekintetből nem akarnám a házasságot, mondjam meg most, és ő kész még most lemondani stb. Persze erről szó sincs. Beszéltünk azután a vagyonról és szerencsére úgy megegyeztünk a dologban, hogy ő ajánlotta úgy, amint én a túllapon kiokoskodtam. Talán még kedvezőbb lesz a dolog, mert maga mondta, hogy 200-at, ha tud, még többet is ad évi segélyben. S öröksége is rámehet 4000-re. így tehát minden rendben van, és karácsonyra nem marad más, mint karikagyűrűről gondoskodni. Adja isten! Október 8. E héten egy új pedagógiai tapasztalatot szereztem. A történelmi óráimon sikerült a fegyelmet teljes módon helyreállítani és pedig az olyan fegyelmet, amely nem a vak tekintélyen, a félelmen alapul, hanem részint gondos előadáson, másrészt jóakaró, bár gúnyos megjegyzéseken. Nem volt rá eset, hogy dühös lettem volna még órán. Viszont igen sok kirúgó fiút odahoztam, hogy pirulva, szemlesütve csöndesült el, s ma már a legjobb fiúk közé tartozik. De legfőbb sikerül értem el a tornaórai fegyelmet, amit meg az alapos előkészület magyaráz meg. Nem tartok vaskalapos, drákói rendet, de most már annyit elértem, hogy a kellő fegyelem megvan. A napokban szárnyra kapott az a hír, hogy Hikl kolléga kedves kis leányát akarom 76
