Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 4. szám - MŰHELY: 200 ÉVE SZÜLETETT KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - Terjék József: Bölcsőjét kereste a magyarnak

nyokban található monumentumok, ezen népeknek szokásaik, rendtartásaik, ezek közt lévő Traditiók, ezeknek Annalisaik a vizsgálódénak megmondják, hogy a mi Elejink micsoda nevek alatt, mikor, micsoda Dinasztiákat formáltanak, micsoda dolgokat vittenek légyen véghez, és micsoda okokból mentenek által Európa felé.”

Ezzel a célkitűzéssel indult hát el Körösi Cscma, amikor 1S19. november 28-án elhagyta hazáját. Elgondolt úti állomáshelyein senki sem várta, útiköltsége annyit sem tett ki, hogy azzal odahaza 1—2 hónapnál tovább meg tudott volna élni. Nem tudja, hogy miből fog megélni, azt sem, hogy holnap hol lesz a szállása. Konstantinápolyba igyekszik, de a pestis eltéríti, s alig néhány hónap leforgása alatt már Perzsiában találjuk: Vöröstorony-szoros (1819. november 28.), Bukarest (1819. december eleje — 1820. január 1.), dunai átkelés (január 3.), Szófia (január 11.), Philippcpolisz (január 16.). Enosz (1820 február 5—február 7.), ahonnan hajóval: Khiosz, Rhcdosz, Alexandria (1820. február 28. — március 15.), Larnaka, Szidon, Berjút, Tripoli, Latakia (1820. április első napjai—áprilisé), innen újra gyalogosan: Aleppo (április 13—május 19.), Urfa Mardin, Moszul, ahonnan tutajon: Bagdad (1820. július 22.—szeptember 4.), majd ismét gyalogosan: Kirmánsáh, Hamadán, s végül Teherán, ahová 1820. október 4-én érkezik meg.

Teheránban a világ Csorna számára már minden vonalon idegenné válik. Fokozatosan megszűnnek az osztrák követségek, s Aleppóban olasz, Bagdadban és Teheránban már csak angol követséget talál. „Elfogy” nyelvtudása is, perzsául nem tud, s ez őt szerfelett zavarja, hiszen amerre eddig járt, mindenhol ismerte a lakosság nyelvét. És ami a legkellemetlenebb, elfogy maradék pénze is. Szerencsére Teheránban az angol követségen segítőkész barátokra lel, a Willcck testvérpár vendégül látja. Fél év után már a perzsa nyelv alapelemeit is tudja, s elhatározza, hogy él a felajánlott segítséggel: folytatja útját, belevág az ismeretlenbe, s 1821. március 1-én indul tovább kelet felé. Meshed ben újabb fél évet tölt (1821. április 18.—október 20.) perzsa nyelvtanulással, majd Mérvén át Buharába érkezik, oda, ahol feltételezése szerint a magyarok őshazáját reménnyel lehet keresni. Alig tölt el azonban néhány napot (1821. november 18—november 23.) háborús hírek miatt elhagyja a várost. Meglepő módon ahelyett, hogy a kedvező helyzetet a környéken bevárná, csaknem álmokszerű gyorsasággal a másik feltételezett őshaza helyszíne felé siet, Afganisztánon és Indián át „Kis-Buhária”, azaz Jarkend felé. Az afgán Balh, Hűim, Bámiján-szoros, Kabul (1822. január 6.—január 19.), majd az Indiai Pesavar, Ravalpindi, Lahor (1822. március 12.—március 23.), Amritszár, Dzsammu, Szrinagar (1822. április 17.— május 19.) után következik a tibeti Leh, ahová 1822. június 9-én érkezik. Hiába vár azonban útitársakra, hogy velük Jarkendbe utazzon. Egy hónap múltán reményvesztetten fordul vissza. S mint már életében többször is, most is, a véghelyzetben nem várt segítséget kap. Útközben, 1822. július 16-án találkozik W. Moorcrofttal, a Keletindiai Társaság különmegbízottjával, s ez a találkozás sorsdöntő ismeretséget jelent Csorna számára. Moorcroft elújságolja, hogy ő már hosz- szabb ideje barangol Ladakban, s feltűnt neki a kolostorokban őrzött megszámlálhatatlan mennyiségű könyv. Lehetetlen — mondja—, hogy ezekben ne lappangna az emberiség kultúrája számára vált mi szokatlanul értékes kincs. Csakhogy európai ember egy szót sem ért belőlük, nincs senki, aki meg tudná érteni, hogy mi van bennük. Persze Moorcroft nem tagadja, hogy ezen túlmenően más indítékok is sarkalják érdeklődését. A brit-indiai gyarmatbirodalom elért Ládák határáig, ezért égető szükség lenne egy szótárra és egy nyelvtanra. És ki tudja? Talán éppen a tibeti könyvekben lehet megtalálni a magyar őshaza fellelésére vonatkozó adatokat is. Bizonyára, hegy ez az utóbbi a legvonzóbb lehetőség Csorna számára. Az angol nyíltan megmondja, ha Csorna vállalkozik a feladatra, akkor ezt havi illetménnyel is támogatná. Csorna pénze úgyis elfogyott, Jarkend felé most úgysem lehet továbbmenni. Az is lehet, hogy tényleg sikerül a tibeti könyvekben saját célját előmozdító forrásokat találni. Végül pedig ami minden

71