Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 4. szám - MŰHELY: 200 ÉVE SZÜLETETT KŐRÖSI CSOMA SÁNDOR - Terjék József: Bölcsőjét kereste a magyarnak
dán, Lipcsén és Halién át vezet, s az is feltehető, hogy az egyetemi szünidők alatt (tavasszal 1 hónap, nyáron 2 és fél, 3 hónap) Göttingából kirándulásokat tesz, melyeknek során további tájakat, városokat ismer meg. Maga Göttinga is szokatlan számára. Nagyenyed 3500 lélekszámú mezőváros (oppidum), Göttinga pedig a hannoveri her- cegség 15 ezer lakosú egyetemi városa. Egyetemét, az Academia Georgia Augusta-t 1734-ben maga a hannoveri fejedelem alapította, aki egyben II. György néven angol király is. (A perszonálúnió 1714-től 1837-ig tart). Az egyetemhez hatalmas könyvtár, 30 000 kötet és 5000 kézirat, továbbá múzeum, tudós társaság, tudományos folyóirat is tartozik. És mindenekelőtt pezsgő, eleven élet. A nagy létszámú hallgatóságnak, Csorna idejében kb. 1100 diáknak, mintegy egyötöde külföldi, dán, angol, svéd, orosz, francia, svájci, sőt még az újvilág egy képviselője révén akad amerikai is. A diákok nem kollégiumban laktak, hanem magánházaknál voltak elszállásolva, ez is újdonság Csorna számára. Az pedig méginkább, hogy az egyetemi órákat nem az egyetem épületében, hanem a professzorok lakásán tartották. így a diákok a város különböző pontjaira futkostak egyik óráról a másikra. Szabad idejükben pedig az egyetem épületében levő könyvtárban olvashattak. Csorna számára ez az utóbbi igen kedves foglalatosság, melyre majd húsz év múltán is hálásan emlékszik vissza. Úgy tűnik, hogy a könyvtár jelenti számára az igazi otthont. A soknemzetiségű hallgatóság pedig dédelgetett vágya számára is új szárnyakat ad. Az egyetemi hallgatóság forrong az új nemzeti eszményért, ki-ki a maga céljai alapján. Éppen megérkezése előestéjén, 1815-ben alakul meg a Burschenschaft diákszervezet a német egység jelszavával, mely csakhamar, 1817-ben nagy tüntetést is szervez Wartburgban. Tapasztalja tehát, hogy a nemzeti egység, a rokonnépek összetartozása nem egyedül magyar sajátosság, hanem a kor uralkodó eszméje. Elhatározó jelentőségű, hogy a terve számára oly fontos Ázsia az itteni tapasztalatok alapján már nem tűnik oly elérhetetlennek, mint azt honfitársai tartották. Nap mint nap kap híreket Ázsiáról, olvassa különböző kereskedelmi társaságok és utazók jelentéseit, hallgatja élménybeszámolóit. A gyarmatosítás kinyitotta Ázsia kapuit, s ha veszélyes is a barangoló utazgatás, mégsem lehetetlen. A kereskedők mohó profitszerzése mellett az európai közvéleményben egy másik fajta érdeklődés is jelentkezik, ami az ismeretlen kultúrák felfedezése iránt nyilvánul meg. Különböző nemzetiségű kutatók, olykor egymással is versengve, a helyszínről szerzett tapasztalataik alapján számolnak be a várakozással teli európai művelt közönségnek egy-egy ismeretlen írásról, vallásról, történeti kuriózumról, soha nem hallott tájakról, emberekről, kultúrákról. Majd minden hónapban lehet olvasni a folyóiratokban meghökkentően új felfedezéseket, olyan tudományos leírásokat, melyek újabb és újabb fehér foltot oszlatnak el. Még mindig léteznek azonban a terra incogniták bőségesen, s Csorna számára bizonyossá válik, hogy az egyik ilyen területen a magyar őshazát lehet megtalálni. Annál is inkább, mert az egyetemen is komoly tudósok foglalkoznak többek közt a magyar származás kérdésével. Ázsia megismerése új tudományszak születését is eredményezte, mégpedig a keletkutatásét, az orientalisztikáét. Mi sem kézenfekvőbb, hogy Csorna lelkesen veti magát a tudományos szakiroda- lom olvasásába, előszeretettel jár olyan egyetemi előadásokra, ahol erről bármilyen véleményt hallhat. Úgy érzi, hogy ami otthon inkább csak vágyálom volt, most realitássá válik, nemhogy lehetetlen ábrándokat kergető, hanem ellenkezőleg, tudományosan is az érdeklődés homlokterébe került egyik probléma megoldása a célja. Azt tapasztalja ugyanis, hogy nem magyar emberek tudományos kíváncsiságtól hajtva, mentesen minden érzelmi indítéktól, egymással vitatkozva igyekeznek a magyar származás rejtélyének nyitját megtalálni. Láttuk, hogy az ujgur—magyar rokonság elmélete már Nagyenyedre eljutott, itt azonban felerősödve hallhat minderről. Sokkal pontosabb és megbízhatóbb értesüléseket szerezhet arról, hogy egyáltalán kik ezek az ujgurok: 66
