Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 4. szám - Berkovits György: Burkai Mátyás nevezetes napja: elbeszélés

Előrebocsátom, hogy analitikus beszélgetéseinket beárnyékolta Matyi stílusa — mintha ezt már említettem is volna — a stílusa, még most is megborzongok, ha visszaem- lékszem arra a Burkai-stílusra.

1982. május 1-én, reggel kilenc órakor Burkai Mátyás kikászálódott kétszemélyes ágyából —az ágy mindkét részét meg kellett ágyaznia akkor is, ha egyedül aludt, mert a hatéves Kiseszter, aki most a nagymamával éppen fölvonul, minden hajnalban átköltözött, és odafúrta magát hozzá —, azonnal széthúzta a fűzöld sötétítőfüggönyöket, nyugtázta, hogy a nap sugarai ma aligha törik át az egyre sűrűsödő (cirrostratus, stra- tocomulus?) felhőket, így könnyen elhatározhatta, hogy ki se teszi a lábát az utcára, annál is inkább, mert ember ember hátán tolong majd, majálisoznak. Kilépett az erkélyre, megcsapta az egyre erősödő szél. „Biztosan nyugati szél, nyugati szél, bizonyára, hogy elfújja a szocializmus mellett hitet tevő, becsületesen dolgozó emberek fölvonulását, valami ilyesmit fogalmaztam ötvenkettőben — emlékezett vissza —, mint a ,Sztálin- város’ őrs faliújságfelelőse, a munka ünnepéről írt faliújságcikkemben”. Burkai meghallotta a telefon hangját, besietett az erkélyről, fölvette a kagylót.

— Halló! Itt a Burkai-művek! — s meg sem várva, hogy ki jelentkezik, hozzátette:

— Telefonüzeneteket átveszünk ugyan, de csak akkor válaszolunk rájuk, ha tetszési indexünk küszöbét átlépik. — Halló! Hát erre az üzenetre bizonyára válaszolnál, ha alkalmat adnék rá — mondta egy női hang halkan, de visszautasítóan és határozottan.

— Micsoda? Ki beszél? —emelte fel a hangját Burkai. — Eszter. Eszter beszél. — Eszter? Mitől lett olyan nagyos a hangod? — csodálkozott Burkai. —S mi eza szemtelen szöveg? Még nem kezdődött el a fölvonulás? — Halló! Itt Nagyeszter. — Kicsoda? —, s Burkai fejébe tolult a vér. — A lányommal szeretnék beszélni — mondta a jól ismert hang, amelyet Burkai már a negyedik éve nem hallott. — Fölvonul, nincs itthon — hebegte, és úgy érezte, hogy a szíve mindjárt kiugrik a helyéről. — Ilyen vonalasán neveled? — kérdezte Nagyeszter, aztán hirtelen fordított a beszélgetésen: — Többször mondtam neked, hogy saját személyes sorsom nem nagyon érdekel, túlzott reményeket vele kapcsolatban nem kell táplálnom, erre éppen te ébresztettél rá. Volt valami mégis, még mindig miattad, ami eszméletlenül bántott a kettőnk dolgában, azon túl, hogy te egy érzéketlen fatuskó vagy, mégpedig az bántott, hogy hiába tettem erőfeszítéseket önismereted gyarapítására, s persze ennek függvényeként, kapcsolatunk megváltoztatása érdekében. Be kellett látnom, hogy mindez fölösleges volt, neked semmi és senki nem éri meg. A kettőnk kapcsolatában az áldozat én vagyok, de ez a mi titkunk marad, mert mindenki más szemében te látszol áldozatnak. Egyikünkért sem volna ildomos forró könnyeket hullatni persze. Mielőtt elérzékenyülnék, gyorsan abba is hagyom. Sem az áldozat, sem a szívtipró szerepkör nem áll jól nekem. Csak egyetlen dolgot szeretnék komolyan mondani: Ha volt vagy lehet a kettőnk ügyének, bajának, szerelmének igazi tétje, a külön-külön és közös életünk és közös munkánk, meg egyáltalán ... — Nagyeszter hirtelen elhallgatott, a kagylóból a tengerfenék csöndje áradt, Burkai visszafojtotta lélegzetét, görcsösen szorította a kagylót —. . . szóval közös életünk minden szépségét átérzem ma is. És ennél többre már régen nem telik. De hiszen ezt te is tudod. Csaó — és Nagyeszter hirtelen letette a kagylót. — Honnan beszélsz? Címed! Telefonszámod! .... — ordította Burkai, de a vonalból már csak az egyenletes búgás hallatszott.

Burkai nyomást érzett a szíve tájékán. A szívével eddig még semmi baja nem volt soha. Se a keringési rendszerével. Makkegészségesnek tudta magát. A nyomás fokozódott a mellkasában. Elfogta a félelem. Infarktus. Igen, biztosan infarktus. Úgy érezte, hogy rohamosan hagyja el az ereje. Kiverte a veríték. Biztosan infarktus. Egyedül volt a lakásban. Kinek telefonáljon? Kinek? Az ügyelet. Van május 1-én ügyelet? Remegett a

11