Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 3. szám - VALÓ VILÁG - Vekerdi József: Nemzetiség vagy életforma?: a cigányság kategóriájának meghatározásához

Idegen népelemek beolvadása az indiai társadalmi rendszerben nem olyan körülmé­nyek között történt, mint pl. az eurázsiai nomád népek körében. Nomád társadalmak­ban bármely más, hasonló életmódot folytató nép kollektiven, egy tömegben csatla­kozhatott az erősebb néphez (pl. a magyarok mint nép a bolgár—törökökhöz, a kaba­rok, űzök, besenyők a magyarokhoz). A kasztokra tagozódó indiai társadalomban kevés lehetőség adódott egész népek kollektív csatlakozására, mert minden nép nagyszámú kasztra tagozódott, és a különböző kasztok nem keveredhettek egymással. A kasztke­veredés a hindu társadalomelméletben a legsúlyosabb társadalmi csapásnak (a teoló- lógiában a világvége elközeledtének) számított. Fokozottan fennállt a kollektív csat­lakozás lehetetlensége a tisztának számító árja és a kaszton kívüli,tisztátalannak számító ausztroázsiai népelemek között. így az ausztroázsiai eredetű dómba népcsoportnak (a cigányok őseinek) árja nyelvre történt áttérését nem idézhette elő valamely árja cso­porttal történt kollektív egyesülés. Csupán az feltételezhető, hogy állandóan és nagy számban, de egyéni jelleggel csatlakoztak árja elemek a dombákhoz. Ez egy esetben volt lehetséges: ha a szóbanforgó árja egyedeket valamely kaszt-vétség miatt (rituális előírások megszegése következtében) kitaszították kasztjukból, s ebben a helyzetben valóban nem maradt más választásuk, mint csatlakozni valamelyik kaszton kívüli cso­porthoz, mint amilyenek pl. a dombák voltak. A kasztból való kitaszítás mindig egyéni, sohasem csoportos büntetés volt. így tehát a legkülönbözőbb árja népcsoportokból kiszakadt egyedek járultak hozzá a nyelvében árjává váló dómba etnikum kialakulásá­hoz. A heterogén etnikai összetevőkből kialakuló népcsoportot érthető módon nem az etnikai összetartozás tudata, csupán az életforma egysége fogta össze. Ez a történel­mi fejlődés, mint indíték, nyújt magyarázatot arra, hogy a cigányságot a későbbiekben sem etnikai egység, hanem az életforma közössége jellemezte.50 A kaszton kívüli csoportok életmódja kedvezett idegen eredetű elemek hozzájuk csapódásának. Nyitottakká, befogadóképesekké tette őket az a körülmény, hogy a kasztrendszer áthághatatlanul szigorú származás-központú szemléletével és foglalko­zás-öröklésével szemben, közömbösek voltak a mind származás, mind a foglalkozás iránt. Mindmáig gyakori jelenség Indiában, hogy a társadalom gyökerűket-vesztett ele­mei kóbor csoportokhoz („wandering and criminal tribes") csatlakoznak. A cigányság későbbi történelme során, európai tartózkodásuk idején, szintén nem az etnikai hovatartozás, hanem az életforma hasonlósága, illetve alakulása volt a döntő tényező idegen elemek hozzájuk csapódásában. Magyarországon éppúgy, mint a többi európai országban, mindenkor előfordult, hogy a társadalom perifériájára szoruló egyé­nek vándor cigánycsoportokhoz csatlakoztak,51 illetőleg kiköltöztek a cigánytelep­re.52 Ez a keveredési folyamat valószínűleg hozzájárult különböző cigánycsoportok nyelvcseréjéhez. A nyelv feladását gyakran az etnikai származás tudatának feladása is követi. Ilyen ese­tekben már egyedül az életforma őrzése választja el a szóbanforgó csoportot nemcigány környezetétől. Pl. a magyarországi teknővájó (beás) cigánycsoport, amely a 18. század elején (esetleg már hamarabb) feladta a cigány nyelvet, és csak románul beszélt, a ké­sőbbiekben már egykori cigány származásáról sem rendelkezett tudomással. „Oláhok vagyunk", „oláhul beszélünk” — így határozták meg magukat, a többi cigánycsoport­tal nem éreztek közösséget, és csupán jellegzetes életformájuk miatt minősítette őket környezetük mindenkor cigánynak, sohasem románnak.53 Hasonló a helyzet a német- országi Jenisch vándorló csoporttal, amelynek cigány eredetét legutóbb bizonyította be (s részben még kétli) a tudományos kutatás. Az írországi Tinker-ek vándor edény­javító csoportjáról máig sem derült ki, hogy ír eredetűek-e, vagy eredeti kisszámú ci­gány mag bővült nagyarányú csatlakozások révén antropológiailag is ír jellegű cso­porttá.51 57

Next

/
Thumbnails
Contents