Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 2. szám - MŰHELY - Emlékek Babits Mihályról: Keresztury Dezsővel beszélget Albert Zsuzsa

itt ülök fönn a hegyen, nézem a napot és várom a postát, miközben itt dolgoznak a mun­kások, szerelnek és egy szót se tudok velük váltani. — Ugyanakkor, amikor egy korai versében pl. éppen zsákhordó munkásokkal azonosítja magát. — Ez hozzátartozik ellentmondásaihoz. Ugyanakkor, amikor megvolt már a forra­dalmat dicsérő, a pesti tüntetőkkel együttérző verse, a békéről szóló verse, írta a „tisztán költőieket” Csak azt mondom, hogy személyes tapasztalata a népi nyomorról nemigen volt; nemigen járt olyan helyen. Ő Pesten élt meg Esztergomban, néha haza­ment Szekszárdra, és néha elment egy-egy külföldi utazásra, de nem volt falukutató. Viszont rendkívüli figyelemmel követte nyomon a fiatalok falukutató munkáját és minden erővel támogatta. Csinált egy fiatal költők antológiáját, amiben bent volt a népi költők java. Teljes súlyával, a közéletben elfoglalt súlyánál sokkal nagyobb súly- lyal volt ott jelen ez a fiatal népi költészet Erdélyi Józseftől Illyés Gyuláig. — Valaki nekem azt mondta, hogy a falukutató mozgalomban Sárközi György volt, aki a témákat kiadta. És ezt a GYOSZ támogatta. — Ez olyan összetett dolog, hogy vizsgálata most nagyon elvinne bennünket Babits- tól. Sárközit azért tartom reprezentáns alaknak, mert Sárközi az ezoterikus Babits leghívebb ezoterikus tanítványai közt indult, és egyszercsak megjelentetett egy vers­kötetet, ami a népi politikai költészetnek egyik legnagyobb teljesítménye máig. Ezt nem lehetett Babits tudta nélkül megcsinálni. — Ugyanakkor ott van a Kilátó-gondolat, hogy A kilátó magasan van — Sárközi egyik jelentős versében; ez Babits és körének szimbólumrendszeréhez tartozik. — Magyarországon az elefántcsonttorony politikai jelszó lett, Ady is azt írta Móricz Zsigmondhoz írt versében: egy nagy vágyuk volt, gyönyörűket írni. Akkor a l’art pour Part költői programját meghirdetni a hurrá-hazafias, parlagian nacionalista magyar közéletben: óriási politikai gesztus is volt. Nagy politikai ügy is volt, hogy a háború kellős közepén azért indult per Babits ellen, mert száz király száz lobogója helyett a szeretője kisujjához írt verset. Amelyben a jelszó elhangzott, a közeget is figyelembe kell venni, nem lehet ítélni egy versről csak mai jelentése alapján. Németh László má­sért fordult az „elefántcsonttorony” ellen, mint Rákosi Jenő. Németh Lászlót közelről ismertem, eleve visszautasítom, hogy Németh László jobboldali volt. Németh László sosem volt jobboldali, ő a maga minőségi szocializmusának volt a képviselője, egy kicsit naivan. — Azt is el szokták felejteni, hogy például a nagyon összetett anyagú Emberi színjáték­ban, főleg pozitívumokat ír 1919-ről. Azért hagyta ott az egyetemet is húszban, mert nem értett egyet a kurzussal. — Veres Pétert is nevezték nem is egyszer fasisztának, azért, mert írt olyasmit, gyanútlanul, amit nagyon könnyen ki lehetett forgatni az összefüggéseiből, és föl lehetett használni (Veres Péter ellenében is. Nagy vitája volt egyszer Illyés Gyulával, ahol Illyés Gyula nyílt színen lehordta Pétert ilyenfajta csacsiságaiért, de hát azért Veres Pétert most jobboldalinak megtenni tényleg nagy ostobaság, vagy a tények nem ismerése volna. Én láttam olyan könyvét: a „Mit ér az ember, ha magyar”-t ami zöld vászonba volt bekötve, és hátul egy nyilaskereszt volt rányomtatva. Egyszerűen azért, mert a kiadója, aki ezt a sorozatot szerkesztette, akkor eladott a sorozatból azt hiszem 200 vagy 500 példányt a nyilas pártnak, s a nyilas párt beköttette zöldbe, és rányom­tatta a jelvényét. Ezért Veres Pétert mégsem lehet felelőssé tenni; akkor már bújkált. 68

Next

/
Thumbnails
Contents