Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 2. szám - Tornai József: Mokasszin és előszoba: Telefonbeszélgetés: A reménytelenség istene: Éjhosszan a történelemről: Magyarok: versek

De most?

halottakkal,

Készül a legförtelmesebb vereség

fölgyújtott háztetőkkel,

országos futással?

Egyetlen testvéri jelet, egy darab szétkoszlott

mentőkötél-vigaszt se löksz ide nekem?

Éjszakáimban megjelent az a

sugaras Árny, kinek törvénye, hogy ugyanakkora

húst szakítson ki belőlem,

amekkorát belőle én.

És vérzek,

vérzek,

vérzek, elfogy a vérem nyugvás-nélküli, ácsorgó

összecsapásainkban.

De te hallgatsz, és én már tudom,

reménytelenség istene.

most csak te lehetsz a győzelmem,

ÉJHOSSZAN A TÖRTÉNELEMRŐL

Éjhossza n

a történelemről beszélgettünk, néha behallottam a tücsköket, a jegyenyecsörgést a kertből;

mondatok a megfagyott a meglóduló

időről,