Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 12. szám - Rácz István: Gondolatok az új, korszerű népfőiskoláról

Fontos lenne tanulmányi kirándulásokat is szervezni — minél hosszabb a népfőiskolái tanfolyam, annál több és változatosabb kirándulásokat lehetne rendezni. E kirándulások célja lehetne a környék nevezetesebb műemléke — a karosai templom, a füzéri várrom stb., hogy Patak környékén maradjak — de lehetne tanulmányi kirándulást rendezni egy-egy nevezetes iskolába, kutatóintézetbe, ipari üzembe.

Noha a népfőiskolái telep tulajdonképp zárt közösséget képezne, azért bizonyos kontaktust kellene fenntartania a környezettel is, pl. abban a formában, hogy a község, vagy városka lakosainak nyilvános tábortüzet rendez, ahol a telepesek kórusa, muzsikusai, táncosai adnák a műsort; a pataki Várkertben rendezett tábortüzeink, amelyeken Török Erzsi énekelt, Molnár István táncolt. Igen hatásosak voltak.

A fenntartó testület; Kik szervezzenek népfőiskolát? Tulajdonképp; bárki, aki akar s aki erre képes. De az ilyen telepszerűen működő népfőiskolát néhány jószándékú pedagógus aligha tudná megvalósítani s ezért — mint fentebb is említettem — elsősorban arra gondolnék: a fenntartó testület legyen egy nagyobb, gazdagabb termelőszövetkezet.

Arról már olvastam, hogy a szövetkezetek közül nem egy hajlandó bizonyos kulturális célra jelentős áldozatot is hozni. Ezért bízom benne, hogy ha megtalálnék a módját e telepek szervezésének, azt nem egy tsz örömmel felkarolná. Saját területéből átengedne a telep számára egy bizonyos területet s a tervezett munka előfeltételeit, a megfelelő gépeket, öntözőberendezéseket, üvegházakat, kísérleti labort is rendelkezésre bocsátana. Természetesen a lakóhelyiségeket is. Mindez nem hiába kidobott befektetés, hiszen azon a területen és a kölcsönzött felszereléssel hasznos munka folynék. És ha a telep el tudja tartani önmagát munkájával, akkor a népfőiskola „ingyenben” van. Viszont hatása jelentős mértékben épp arra a tájegységre sugározna ki, ahol a telep működik. A fenntartó tsz számára lehetne mindig egy bizonyos kontingenst biztosítani — pl. tíz résztvevő erejéig, —■ ha van erre jelentkező.

És ha az ország különböző tájain ilyen telepek létesülnének s azok tapasztalataikat egymással kicserélnék, de ugyanakkor azokat szélesebb körben is ismertetnék — annak jelentős hatása, társadalom- formáló ereje lehetne.

Én itt elsősorban a parasztság fiai s leányai számára terveztem, illetve gondoltam el a népfőiskolát. De nagyon is elképzelhetőnek tartom, hogy hasonló intézményt hozzon létre egy-egy nagy ipari üzem, ahol a munka nem mezőgazdasági, de esetleg finommechanikai munka lenne.

76