Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Varga László: A szövetkezetek és a népfőiskolák
Ezek a gondolatok éppen azért vetődnek fel bennem is, mert megnyugtatóan szeretném látni a népfőiskola magyarországi jövőjét. Elképzelhetőnek tartom, hogy az új népfőiskola a társadalmi gondolkodás megújításának egyik eszköze lehetne. Éppen ezért az újraalakítás gondjait, nehézségeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezek figyelembevételével kell a szervező munkát elkezdeni. S miután a szövetkezetek szemszögéből akarom a lehetőségeket felvillantani, azt vizsgálom, hogy mit tehetnek mindezért az ország gazdaságilag is óriási erőt képviselő szövetkezetei. 2. Szövetkezetek és a népfőiskolák kapcsolata a múltban A két világháború között kialakult népfőiskolák, függetlenül attól, hogy milyen baloldali, egyházi, világi szervezetek segítségével jöttek létre, egyben megegyeztek: a két és félhónapos vagy ennél hosszabb időszak alatt létrehozták az önkormányzati szervet, az ún. népfőiskolái szövetkezetei. Mégpedig tekintet nélkül a népfőiskola baloldali vagy egyházi jellegére. A Bolyai Kollégium utóda, a Györffy István Kollégium létrejöttétől kezdve fontos feladatának tekintette az országos népfőiskolái mozgalom kialakulását és a szövetkezéssel való kapcsolatát. Célkitűzéseiről írta Mészáros Sándor 1940-ben a következőket: „A népfőiskola, a szövetkezet és a földreform, ez az a három dolog, ami a falu gazdasági és kulturális felemelését elvégezheti, amelynek segítségével a földmú'vesség abba a helyzetbe juthat, amely munkájánál és nagy számánál fogva megilleti”. S miután maga a kollégiumi rendszer önkormányzata is a szövetkezeti rendszeren alapult, azaz a Györffy- és a felszabadulás utáni népi kollégiumokban a szövetkezet volt az önkormányzat eszköze, természetes, hogy célkitűzéseiket is figyelembe véve ezt az önirányítási formát a népfőiskolákon is igyekeztek meghonosítani. Vonatkozott ez a Györffy Kollégium 1942-ben megalakított Pesterzsébeti Kertészeti Népfőiskolájára, amely Erdei Ferenc elképzeléseit igyekezett vállalni. A protestáns népfőiskolák is megvalósították egyrészt önkormányzati, másrészt gazdasági okokból saját szövetkezetüket. Nagytarcsán megalakították a Tessedik Sámuel Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezetei. Ez a szövetkezet takarékszövetkezeti jellegű volt, a hallgatók ennek keretein belül gyűjtötték pénzüket és vehettek fel kölcsönöket. Ez is, mint minden más népfőiskolái szövetkezet, hármas célt tűzött maga elé: egyrészt az önkormányzatot igyekeztek segítségével erősíteni, másrészt a hallgatók mindennapi életét tették vele könnyebbé — bármilyen fogyasztási, mezőgazdasági vagy takarékszövetkezetet is hoztak létre — harmadszor pedig ezen keresztül is a szövetkezésre, mint a falu gazdasági felemelésének egyik eszközére akarták ráirányítani a hallgatók figyelmét. Történelmi tapasztalatunk tehát, hogy a baloldali és az egyházi szervek bár különféleképpen értelmezték a parasztifjúság demokratikus nevelését, erre legjobb eszköznek a szövetkezetét tekintették. 3. A szövetkezetek szerepe és lehetősége a népfőiskolák létrehozásában és működtetésében A szövetkezeti ősforrás az angliai Rochdaleiben létrehozott szövetkezet, amelynek alapelvei jobbára máig érvényesek. Ezek az alapelvek pedig megfogalmazzák, hogy a szövetkezet fontos feladata gondoskodni dolgozói és tagjai műveltségi viszonyainak megjavításáról. Ennek az alapelvnek az alkalmazása a magyar szövetkezeti mozgalomban, bár változó módon, de mindig megtörtént, eredményes volt, s különösen az lehet szocialista viszonyok között. Ha figyelembe vesszük, hogy az ország lakosságának mintegy a fele szövetkezeti dolgozó és tag, a keresőképes lakosságnak pedig legalább a kétharmad része, akkor egyértelműen világos, hogy népfőiskolát csinálni szövetkezetek nélkül ma Magyarországon sem falun, sem városban nem lehet. Ezt dokumentálja az alábbi táblázat is: Szövetkezetek Szövetkezeti Foglalkoztatottak száma tagok száma, száma 1000-ben 1000-ben 1979. december 31-én Ipari és szolgáltató szövetkezetek 670 195 231 Építőipari szövetkezetek 170 44 51 Mezőgazdasági szövetkezetek Általános fogyasztási és értékesítő, beszerző 1463 510 726 szövetkezetek 282 1640 135 Ta karé kszövet kezete k 262 1500 4 Lakás-, garázs- és üdülőszövetkezetek 1227 297 3 Összesen: 4074 4184 1150 70
