Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 12. szám - Villányi Péter: A veszprémi népfőiskoláról: beszélgetés Szabó József állattenyésztési brigádvezetővel

— Gondolom elég kevés szabadideje volt a tanulásra munka mellett?

— Hát arra nem is volt időm.

— Ez gondolom, Önnek is hiányzott. Látom azért szépirodalom bőségesen akad itthon, mi az, amit a legjobban szeret?

— A magyar írók közül nagyon szeretem Veres Pétert, Szabó Pált, Sinka Istvánt, Illyés Gyulát, Féja Gézát, aztán Boldizsár Iván s Nagy Lajos írásait, azután igen kedvelem Móra Ferenc könyveit. A külföldiek közül szeretem Tolsztojt, főleg a Háború és béké-t, a Feltámadás-t és a többieket. Ami csak hozzám jut, azt mind elolvasom. És nagyon, de nagyon tetszett egy lengyel írónak, Reymont-nak a Parasztok című munkája, abból láttam meg, hogy milyen sok rokon vonás van a magyar és a lengyel parasztok élete, felfogása között. Ilyen irányú könyveket szeretek olvasni. A napisajtó sem maradhat el, most is jár házunkhoz a Tolna megyei Újság, a Népszabadság, a Képes Újság, a Rádióújság, jár egy református újság, de ettől függetlenül olvasom a Magyar Mező- gazdaság-ot, s az Élet és Irodalmat.

— /Most mivel foglalkozik?

— A tsz-ben vagyok állattenyésztési brigádvezető, a sertéstelepet vezetem. Igen nagy a felelősség, emberek vannak a kezem alatt. A népfőiskolának itt is hasznát veszem, mert megtanultam az emberekkel érezni, velük gondolkodni, megtanultam emberekkel humánusan bánni. Még ide is elkísértek azok a munkatársak, akiket fiatalkoromban az ifjúsági munka és a népfőiskola adott. Egyébként azt is nagy pozitívumnak tudom életemben elkönyvelni, hogy részben az ifjúsági munka, részben pedig később, a 45—46-os években az a társadalmi-politikai tevékenység, amit folytattam, megismertetett személyesen a népi írókkal. Személyes ismerősöm volt és többször volt alkalmam Veres Péterrel és Illyés Gyulával beszélgetni, Sinka Istvánt ismertem még személyesen, s Kovács Imrét, Szabó Pált. Nagy élmény ilyen emberekkel megismerkedni.

55