Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 12. szám - Erdei Ferenc: Mire való nálunk a népfőiskola?
És végül nem adhat ez a nevelősegítség semmiféle irányműveltséget. Egy irányzata lehet csak, az, hogy magyar. De ezen felül sem paraszt, sem úri, sem polgári tendenciája nem lehet. Azok, akik ilyen tanfolyamokhoz jutnak, olyan forrongásban levő és olyan kialakulatlan egyének, hogy minden irányza- tos művelés annak az asszimiláltjaivá tenné őket. Mint ahogy az érettségit adó szakiskolák értelmetlen és tartalom nélküli urat csinálnak belőlük, vagy egyéb szakiskolák a parasztmúlttal feloldatlanul szembeforduló polgárt. Csak a kultúra általános eredményeit szabad nekik tanítani, a konkrét formát majd meglelik ők, ha fölszabadult emberekké válnak. Az ilyen szerepre vállalkozó és ilyen célú népfőiskola formájában is különbözni fog az északitól. Mindenekelőtt nagy rész jut benne a szakmai dolgokra, hiszen szakiskolát is kell pótolni, s különösen nagy szerepe lesz itt a szüntelen ankétozó jellegű együttlakásnak és az állandó, oktatástól mentes megbeszéléseknek. Szinte nem is szabad, hogy iskola legyen, hiszen nem egy határozott nevelési ideált akar megvalósítani, hanem föl akarja szabadítani a növendékeket, hogy emberek lehessenek a maguk módján. Az a parasztifjú, aki ilyen iskolán keresztülmegy, az nem lesz őstehetség, nem lesz szükségképpen vezető, s biztosan nem lesz a parasztság renegátja. Egyszerűen tájékozódásra képes fölszabadult ember lesz, aki majd megleli a helyét a világban, s tud valamit kezdeni az életével. S ha sikeresen találja meg azt a formát, amelyben a földművelő mesterség folytatása mellett, a paraszt terhek nélkül tud jó szakember és komolyan kultúrember lenni, akkor már olyan példa lesz az élete, amit a többiek követni fognak minden különös vezetői szerep betöltése nélkül is. S mi lehet a történelmi értéke az ilyen népfőiskolának? Az, hogy megadja a parasztságnak mostani válságában azt a segítséget, amivel kiemelkedhet zavaraiból és a fejlődés útjára léphet. Ez a fejlődés pedig ilyenekben fog megnyilatkozni: jobb termelő lesz a magyar parasztság, egyáltalán kultúrembe- rekké válhatnak, mindazt a tőkét, amit ma a parasztsors jelent, valamilyen formában ki tudják virágoz- tatni, s végül társadalmi és politikai életükben a maguk lábára tudnak állani és megfelelő súlyú tényezőkké lehetnek. Mindebből pedig az is következik, hogy nem lehet akárki a mi népfőiskolánk tanára. Lehet elsősorban az, aki maga is átélte a parasztság sorsát és abból már ki tudott emelkedni valamilyen magaslatra, s ezeken kívül azok, akik mélységesen átérzett és halálosan komoly szolidaritást éreznek a parasztsággal, eredtek légyen akármilyen társadalmi tájról. Másfajta népfőiskola és másfajta tanáregyéniségek, jó, ha hatástalanul működnek, de csak ártanak, ha komolyabb hatást érnek el. KALOTNÉPFŐISKOLA SZEGEDEN 27
