Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - VALÓ VILÁG - Kerekasztal-beszélgetés a Bács-Kiskun megyei falvak népességmegtartó képességéről: a beszélgetést Enyedi György vezette, sajtó alá rendezte Csatáry Bálint

játszott abban, hogy községünk népessége fogyott. Emiatt a természetes szaporodás csökkent, de mérséklődött a 80-as évek elején az elvándorlás is, így ma Szalkszentmár- ton népessége stagnál.

A tanyáról az a véleményem, hogyha az anyaközség tudta fogadni a tanyáról beköltözőket, akkor szaporodott a lakosság, ha nem, akkor csökkent, vagy stagnált.

Gaborják].: A kutatócsoport tanulmányában igen figyelemre méltó megállapításnak tartottuk a tanyai népesség relatíve kedvező „megújuló képességét”. Igen nehéz viszont megítélni, hogy mi minden játszik szerepet ebben; a jövőbe és a tanyapolitikába vetett hit, a villamosítás, a háztáji gazdálkodás jövedelme, vagy az egészséges, sőt megkockáztatom, talán a romantikus lakókörnyezet? Természetesen úgy vélem, hogy a tanyás térségek is erősen differenciálódtak és nem lehet ugyanolyan mércével mérni a megye északi részén a városokhoz kötődő fejlett és korszerűsödő tanyavilágot, vagy a zárt, elmaradott, forgalmi árnyékban fekvő tanyákat, illetve a megye más részein találhatókat. Ez a kérdés még nem lezárt és feltétlenül további vizsgálódást igényel.

A demográfiai kérdéskörhöz itt tenném még hozzá, hogy a községi-tanyai népesség megújulóképességét nem támogatja differenciáltan a szociálpolitikánk, s mint a tanulmány is rögzíti, a városokban volt nagyobb ez a támogatás, annak ellenére, hogy a falvakban lényegesen magasabb volt az egy családra jutó gyermekszám.

Enyedi Gy.: E kérdéskör lezárásaként mi a vélemény és tapasztalat arról, hogy a születési kedv mennyire függ a hagyományoktól, társadalmi szokásoktól, mennyire érték a több gyermek a megye falvaiban?

Simon J.: Mi három településben, Kiskőrösön, Kecelen és Soltvadkerten végeztünk részletesebb vizsgálódást. Eszerint a szakszövetkezeti átszervezés nem járt olyan népességveszteséggel, mint a termelőszövetkezetek esetében. Még visszatérve a tanyás-témára, Kecelen a tanyavillamosítás után ez a településforma szinte újjászületett, a népességfogyás megállt, megfiatalodott a népesség, sőt a gyermekszületések száma is újra nőtt. Véleményem szerint ez is jelzi azt, hogy a szülési kedv igen sok tényezővel függ össze.

GaborjákJ.: Szerintem is nagyon sok oka van ennek. A bácskai rész —amelyik „népek kohója” volt — régen is alacsony születési arányt mutatott, az „egykézés hagyománya” akár száz évre is visszavezethető. De szerepet játszott itt a határvidékké válás, a bizonytalanság, az iparosodás hiánya, ugyanakkor a Kalocsa melletti Dusnokon ma is a sokgyermekes családmodell a jellemző. Azon kevés megyei településeink közé tartozik, ahol még mindig óvodai fejlesztési programot kell megvalósítanunk.

Enyedi Gy.: Végül két megjegyzés még ehhez a kérdéskörhöz. Az egyik: differenciáltabb támogatásra van szükség a különböző településformában élő nők esetében, hiszen a szociálpolitikánk eddig elsősorban a városban élő, munkát vállaló nőket, anyákat támogatta, mégis a falusi családok reprodukciós képessége volt a magasabb. A másik: egy dologról gyakran elfeledkezünk. Éspedig arról, hogy Magyarországon nagyon magas a halálozási arány, hiszen a lakosság akkor is gyarapodhatna, ha ez az arány a jelenleginél sokkal kisebb lenne. Bizonyos és viszonylag fiatal (40—50 éves) korosztályoknál igen magas a halálozási arány, s ezt is lehetne mérsékelni.

De azt javaslom, térjünk rá a második kérdéskörre, a községek eltartóképességére. Nyilvánvaló, hogy a községi népességnek megfelelő foglalkoztatást kell biztosítani helyben vagy elérhető közelségben. Ehhez én hozzátartozónak érzem még a jövedelem- termelő képességet is, azt, hogy a viszonylag alacsony bérek mellett a háztáji és kisegítő gazdaságokban folytatott termelés is „megkötheti” a lakosságot.

A fő kérdés persze az, hogy a jövőben hogyan oldhatók meg a foglalkoztatási gondok. A mezőgazdaság napjainkra stabilizálta munkaerejét, de kérdés, hogy hosszabb távon képes lesz-e erre, beleértve a háztáji gazdaságok eltartó erejét is? Az ipar, ami a megyé31