Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 11. szám - Szepesi Attila: Tizennégy bagatell: vers

SZIGLIGETI FENYŐK

kék Himalája fenyői a málló várfalak alján águk közt zsinatot csuszka pirók cinege kérgük alatt lámák csengői rekedt imamalmok lábuknál duruzsol lenn a Tapolca-patak

DON QUIJOTE CÍMERPAJZSÁRA

ki voltam szálas álmodozó balog istenfi kósza láng komor éjszakán nem rendített idők futása

ütközetek csenevész bolondja

futtám gebémmel tántori józanul ködöt dadogva váltig iránytalan

hogy nincs irány tudtam s hogy összetört a Nap és csak a vaksötétben

viliódzik egy-egy arc soha már a tűnt teljesség kódis és a bolond a szent

csak kunkorogtam mint a pondró

hullva maró-eleven parázsba

A PÁSZTOR KUNYHÓJA

17