Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 1. szám - MŰHELY - H. Nagy Erzsébet: A népnyelv és az irodalmi nyelv találkozása mai emlékező írásokban

Különösen fontosnak tartom ezt a tényt akkor, amikor arra gondolok, hogy irodalmi nyelvünkre — ugyanúgy mint köznyelvünkre — a legkülönbözőbb formában zúdulnak a tömegkommunikációs felületesség, a szak- és fordításnyelvek, szlengek nyelvrontó hatásai.

Bárczi Géza nyelvfejlődésünk két sarkpontjának a legmagasabb irodalmi nyelvet és a nyelvjárásokat jelölte meg. Én a szépirodalmi nyelv egyik pólusán ma a fejlődés motorjaként a legmodernebb stílusok, izmusok, nézetek hatásán csiszolódó új, ar- tisztikus jelenségekkel teli nyelvet látom, amelynek fontos elemei — különösen a hatvanas évektől — a világirodalom alkotásainak óriási mennyiségben megjelenő műfordításai. Másik pólusának, előrehajtó erejének viszont az anyanyelv belső erejéből táplálkozó nyelvet — benne e népi emlékező prózát tartom. Az ismertetett történeti, pszichológiai, társadalmi okoknál fogva a különböző nyelvi rétegek dinamikájában fontos helyet foglal el az irodalomnak ez az ága, s más, előremutató, de tőle eltérő forrásokból táplálkozó nyelvi rétegekkel való találkozásából feltétlenül újabb frisseséget, lendületet nyerhet a magyar nyelv fejlődése.

ZALATNAI PÁL: LELET III.

84