Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1984 / 10. szám - MŰHELY - Bernáth Béla: Népköltészetünk úgynevezett szimbolikájáról

tóriában: „egynéhányszor néze szömömbe” 'der beschlief mich’, s az újabb balladákban: „Tennap a kert alatt, / Setít kőrisfa alatt / Ki nézett a szemedbe? — Gyöngyvári urfi [ . . . ] az ejtett meg engem.” Teleki Mihály erdélyi kancellár feleségéhez írva gyakran célozgat e „szembe nézésre”: „Bizony igen szeretném Kegyelmed szeme közé nézni amúgy”. Az „amúgy” szócska árulja el, hogy más, rejtett értelme van a szeme közé nézésnek. Ezt jelenti az egymás szemébe nézés is: „édes szerelmes kis asszonyom, kívánnám igen az egymás szemébe való nézést.” Ma is használja népünk ezt a képet: „Elmentünk a kendörbe, hm; / Néztünk egymás szömibe, heje hm.” „Gyere, kislány, a ház mögé, / Nézzünk egymás szeme közé. / Uccu bizony, de jól esne, / Ha valaki meg nem lesne.” Az egymás szemébe nézésből következik, hogy a férfinak is van ilyen szeme. Ez a penis erectus nyílása, melyet az ausztráliai és a Trobriand-szigeti bennszülöttek is szemnek neveznek.

A népi hiedelem is ismeri a „fekete szem” ilyen jelentését. A terhes nőnek lánya lesz, ha a szem környéke fekete. Itt a lenti szemet azonosították a fentivel. Az angol szleng long eye-nak, hosszúkás szemnek nevezte a cunnust, és eye-opener-nek, szemnyitónak a penist. E hasonlatot mi is ismerjük, ezért a kinyílt a szeme annyit is jelent, hogy ’nemiségének tudatára ébredt’ .mint a nyírsági dalban: „Korán érett búzát nem jó lekaszálni, / Kár a szeretőmet korán férjhez adni; / Asszony lesz a lányból, felnyílik a szeme, / Mint sárgarigónak erdő közepibe.” A búza-lekaszálás ~ lány-learatás párhuzamnál érdekesebb kép a sárgarigó szeme felnyílása az erdő közepében. A madarak jelenthetnek férfi és női nemi szerveket. A feketerigó a votjákban nőit (mint a fekete szem), a sárgarigó nálunk a férfiét. „Nekem is füttyentett valamikor a sárgarigó”, mondja a nő, s ez azt jelenti: ’én is éltem szép napokat’ (a fütyülésnél gondoljunk a ,,fütyülő”-re és a „befüttyenteni valakinek” kifejezésre’. Egy székely népdalban: „A meggyfámra rigók jöttek, / Vaj két szemet meg is ettek”. Magyaráznom talán már nem is kell. Az „erdő közepe” a női pubest jelentő „kis kerek erdő” közepe, s az pedig a vulva. Nem csoda, hogy ott a férfi sárgarigójának „felnyílik a szeme”. íme, mondhatnánk, mily éles a magyar nép elméje „az lelésben”. Azonban nemcsak nálunk keletkeztek ilyen képek, hanem a világ minden népénél. Egy bolgár teremtésmonda szerint az első gyermekek a szülők egymás szemébe nézéséből születtek. Egy kőkorszaki rajzon egy tökéletesen ábrázolt merev phallosz „néz szembe” egy száját eltátó medvefejjel. A vulvát gyakran tekintették szőrös állati szájnak, mint ahogy általában szájnak is. Egy vogul találós kérdés így hangzik: „fogatlan medve harapni akar”, s a megfejtése: vulva.16 A harapni akaró medvének is tátva van a szája, s azért fogatlan, mert a vulvának nem lehet foga, lévén a fog a penis egyenértékese. A feltátott száj a régi magyar tolvajnyelvben is adultériumot, azaz házasságtörést jelentett.

Tekintsünk meg még egy hármazó kezdetű, rejtett értelmű verset, azaz kriptádiát. „Tej, túró, tejfel, / Szilvás Annus, kelj fel, / Buliás Miska az ajtódon, / Nyisd meg neki, kelj fel!”. A fenti tejtermékeket a tejes edényeknek is nevezett női genitáliák tartalmazzák: „fölit szedi a köcsögnek” ’új házasokról’, mondja a közlő, azonban csak a férfi az, aki „leveszi a tejfölt”, azaz defloreál, „oszt másik után mén.” „Bolondság” — morfondíroz a felszarvazott férj — „más dönti fel a tejes fazokat, s mi adózzunk érte ( ... ) ha mind gúzst csinálnak is a Feleségemből (értsd: tekerik), nem gondolok véle.”17

A Szilvás Annus szilvája a cunnus, a szilvamag a clitoris, s a szilvapattintás a nászéj.18 E szilvát is „eszik”, s a magját ropogtatják vagy pattintják: „Amott eszik a szilvát, / Ropogtatják a magvát; / A kisasszony derekát / Paplan alá takarják.” A két utolsó sor értelmezi az első kettőt; roppantani (Matijevicsnél) ’coire’, bár eredetileg csak a clitoris „pattogtatását” jelentette. Ugyancsak a csiklót jelenti az „Annus” (Szilvás Annus), mint a Panna, Pannóka vagy Kata (annak kell „felkelni”), míg a „Miska” a férfitag, buliás jelzője a. m. ’nőket szerető’, a bula ’vulva’ szóból. Az „ajtó” itt a nő szemérem73