Forrás, 1984 (16. évfolyam, 1-12. szám)
1984 / 10. szám - MŰHELY - Katona Imre: Györffy István és a folklór
A kulturális alapokat valóban általános emberi és egyszerű formákból-tartalmakból lehet lerakni, megfelelő szerepet szánva a szellemi néphagyománynak is, nálunk természetesen a magyarnak is, amely tipikus helyzetekben típusokat vonultat fel, egyszerű formákkal él, így fejezi ki ember és ember, egyén és társadalom s végül ember és természet kapcsolatát, és amely éppúgy népi-nemzeti, mint amennyire általános emberi és nemzetközi is. Egész történelmünket, társadalmunkat, benne népünk életét és kultúráját is inkább a nyitottság, mint a zártság jellemezte, kitárulkozónak és befogadónak kell maradnunk a továbbiakban is! A világ minden népe külön színfoltot képvisel, lehetnek köztük fejlődésbeli fokozatok, de nincsenek értékkülönbségek; a színek a reménység szivárványaként ívelnek magasba s alkotnak szellemi hidat. Védjük szellemi környezetünket is: e színek ne fakuljanak, a szivárvány tündököljön minden színében! Irodalom Györffy István folklór vonatkozásokat is tartalmazó fontosabb közlései időrendben: Babonás hiedelmek és szokások a feketekörösvöigyi magyaroknál — Ethnographia XXVII. (1916), 81—89. A bűbájolás a moldvaiaknál — Ethnographia XXXVI (1925), 169. A csodaharmat — Ethnographia XXXVI (1925), 1980—182. A cifraszűr. Bp. 1930. Magyar népi hímzések, I. Adalékok a Nagykunság régi népéletéhez: halottak álla-kötőjének haszna (1730. júl. 3.); lakodalmi lövöldözés (1732. febr. 11.); ördöngösség (1733) — Ethnographia XLII (1931), 36—37. Hunyadmegyei látomások és kuruzslások a XVII—XVIII. századból — Ethnographia XLVI (1935), 80—87. A kolumbácsi légy eredete. Ló- és szamárhús-evés a magyar népnél. Tobzódások tilalmazása a Jász- Kunságban 1799-ben. — Ethnographia XLVII. (1936), 322—323. A nagykun viselet a XVIII. században, I. közlemény Ethnographia XLVIII (1937), 139. A farkas-in mint rontószer a baskíroknál és nagykunoknál — Ethnographia XLVIII (1937), 472. Adatok a „hamis eskü” mondáihoz — Ethnographia XLIX (1938), 223. Erkölcstörténeti adatok a XVIII. századból — Ethnographia XLIX (1938), 240—241. Nagykunsági krónika (2. kiad. ) Bp. 1941. A néphagyomány és a nemzeti művelődés. 3. kiad. Bp. 1942. Magyar nép — magyar föld. Szerk.: Györffy György. Bp. 1942. E válogatásból a következő közlések tartalmaznak folklór vonatkozásokat (időrendben): A Nagykunság és környékének népies építkezése (1908), 53—111. Néphagyomány a Székelyföld dél-moldvai határáról (1924), 469—471. A kunok megtérése (1925), 31—45. Hajdúböszörmény települése (1926), 187—215. A matyókról (1929), 243—264. A Hajdúság (1936), 216—220. Magyar falu — magyar ház. Szerk.: Györffy György. Bp. 1943. E válogatásból a következőkben vannak folklór vonatkozások (időrendben): A tanya (1915), 36—39. A régi vásárok (1922), 109—112. Viselet — A Magyarság Néprajza, I. köt. 3. kiad. Bp. é. n. 324—372. Gazdálkodás — A Magyarság Néprajza, II. köt. 3. kiad. Bp. é. n. 5—225. Györffy Istvánról írt visszaemlékezések, értékelések, melyek folklór vonatkozásokra is utalnak (betűrendben): Balassa Iván: Bátky Zsigmond, Györffy István, Viski Károly munkássága a magyar néprajzban — Ethnographia LXXXV (1974), 187—192. Barabás Jenő: Györffy István művelődéspolitikai eszméi — Kritika 1984. ápr. 19. 67
