Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 10. szám - MŰHELY - Katona Imre: Magyar néprajzi kutatások Jugoszláviában (1970-1982)
sok iránya kétfelé ágazva, a katonadal visszaválthat civilre, ill. fordítva. Különösen érdekesek a többrétegű, ill. a többszörös változások. Magam inkább szövegtörténeti emlékeket kutattam, többek között a katonadal okban is, és az említett Kopácsi Enekeskönyv egyik darabjában rábukkantam a ma már csak szólásként emlegetett vesszőfutás egyik ritka emlékére, továbbá Szakái Lajos az 1843-as toborzásról szóló versének kései folklorizált változatára (Katona, 1977). Egy csúzái kéziratos daloskönyvből eddig ismeretlen Kossuth-nóta került elő, s többen is megtaláltuk Petőfi Alku c. versének folklorizált változatait. Király Ernő korábbi dolgozata után újabban Tóth Ferenc (1980) foglalkozott a régi munkásmozgalmi és az új partizándalokkal', ez utóbbiak magyarországi viszonylatban új műfaji csoportot jelentenek. Említettem, hogy a Kopácsi Énekeskönyvből régi kuruc bújdosóének (Katona, 1977) és szerelemének (Katona, 1977) került elő, ezek egy-egy típusának megkerestem párhuzamait, és megpróbáltam őket időhöz kötni. Egyebütt ízelítőt adtam a folklorizált népies műdalokból (Katona, 1976), és a szólásokhoz, adomákhoz hasonlóan összegeztem a vajdasági eredetű, társadalmi mondanivalójú népdalokat: az 50 változatból 14 volt műköltői eredetű; a dalcsoport rokonsága egyébként a Viharsarok felé mutat, s így nemcsak a folytonos levándorlásra, hanem a kubikosok közvetítő szerepére is bízvást gondolhatunk. Más kisebb témákat most már nem érintve, két antológiáról kell említést tennünk: 1. a jugoszláviai népköltészet egészét bemutató kis válogatás (Bori, 1971, ill. 1975), amely két kiadásban jelent meg; 2. egy tanítási segédkönyv pedig jó ízléssel válogatja össze a lírai népdalok javát, közöttük jugoszláviai magyar szövegpéldákat is (Dávid, 1980). Lábadi Károllyal közösen most készítettük el a mintegy 600 változatot tartalmazó drávaszögi—szlavóniai lírai antológiát, mely sajtóra készen várja a megjelenést. E válogatás minden szövegének megkerestük a legjobb műfaji-tematikai helyét, különösen újszerűnek fog tűnni a szerelmi dalok csoportosítása: mintha egy átlagos szerelem életútját követnénk végig tipikus szövegpéldák tükrében. Kissé hasonlók a többi beosztási kísérletek is. ÉRTÉKELÉS A jugoszláviai magyar néprajzi kutatás a hazaihoz és az erdélyihez viszonyítva is többszörös hátránnyal indult, az intézményi és a társadalmi hálózat kiépítése után azonban lendületesen zárkózott fel az élenjárók mellé. Miközben igénybe vette a magyarországi szakemberek közvetlen, ill. közvetett segítségét és jó érzékkel nyúlt megbízható eredményeinkhez, emellett is mindvégig önálló tudott maradni és megőrizte— a kifelé-befelé egyaránt megnyilvánuló — egészséges versenyszellemet. Fokozatosan számolja fel területi, tematikai aránytalanságait, kezd visszanézni a múltba, ugyanakkor éles szemmel érzékeli jelenünk változásait és váltásait is. Az odaáti kutatás érzékeny és fogékony minden újra, így megjelennek az új vizsgálati módszerek és eljárások, de ezek nem szorítják háttérbe az egészséges és maradandó anyagközlést, melynek révén számunkra is „új”-nak mondható jelenségek kerültek eddig is napvilágra, beleértve egyes népköltészeti-irodalomtörténeti ritkaságokat is. A jugoszláviai magyar néprajzi kutatás nemzetközi fontosságú, amely már lépett ugyan, az összehasonlítás és a kölcsönhatások vizsgálatának útjára, de ezt még nem járta végig; más eddigi eredményei is számottevők és hazai tudományosságunk előtt hasonlóképpen újszerűek, mint az előbb említett ritkább jelenségek. A szomszédban folyó néprajzi kutatások egyik erőssége a szociológiai szemlélet, mely az élmény-, ill.a társadalmi hátteret éppúgy segíti megvilágítani, mint a folklór mindenkori mozgásának útját is felvázolni. 88
