Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 10. szám - Kocsis István: Széchenyi István (Monodráma - I.)
Feláll; határozottan. Most pedig éppen ideje volna néhány komoly kérdésen is elgondolkodnom. Közép- Európában élek, egy nemzeti és politikai téren is öntudatlanná sorvasztott nép számára akarok jövőt — nem teremteni, csak megtervezni. Közép-Európa most egyenlő a Habsburg-birodalommal, Közép- és Kelet-Európa pedig egyenlő a Szentszövetséggel, mely arra esküdött, hogy semmi se változzék Európa e felében. Tehát nagyon óvatosnak és körültekintőnek kell lennünk. (Rövid szünet, majd indulatosan.) Alkotmányunknak, törvényeinknek becsületet kell szereznünk! Erős várunk legyen nekünk az Alkotmány! Ez legyen jelmondatunk a legközelebbi országgyűlésen. Okosnak kell lennem, ravasznak, hazugnak Őfelségével és kormányával szemben. Őszintének csak önmagam előtt és Isten színe előtt. És nem szabad kapkodnom, hanem terveket kell készítenem. És következetesnek kell lennem. Legközelebbi célunk: erőssé és egyre szabadabbá tenni az országot, az országban a honfit. Akarja-e azt Őfelsége kormánya? Olyan kényszerhelyzetet kell teremtenünk, amelyben más választása nincs. Ki kell használnunk a kormány buta intézkedéseit! A legutolsóval, az a gyanúm, nagy szolgálatot tettek nekem: nagy segítségemre lesz — a nemesség felrázásában legalábbis! —, hogy oly ostobán, vakmerőén, minden ravaszság és fondorlat nélkül sértették meg a vármegyei önkormányzatot: királyi biztosokat küldtek ki, hogy törvénytelenül adóztassanak és törvénytelenül újoncokat szedessenek. Miért nem várták meg Metter- nichék, hogy az országgyűlés megszavazza nekik mindkettőt? Nem bíznak abban, hogy az országgyűlésen bármit keresztülvihetnek? Gyengének érzik magukat?! Vajon miért?! Vagy egyszerűen annyira elbizakodott már őfelsége kormánya, hogy nem fél a megyei ellenállástól? Elfeledték volna, hogy II. József tervei is a vármegyékben buktak meg? A kormány erősebbnek képzeli magát, mint amilyen II. József kormánya volt? Alaptalanul. A nemesi ellenállás ezt a kormányt is meghátrálásra kényszerít- hetné. Márpedig lesz nemesi ellenállás, hiszen provokálják. Metternich szerencsénkre meghibbant? (Hosszabb szünet, majd lelkesen.) Áldott legyen az a perc, melyben a kormány a vármegyei önállóságot és alkotmányunkat sértő intézkedésekre elszánta magát! A legnehezebbet végzik el helyettem: felbőszítik önmaguk ellen a nemzet legtunyább, de legbefolyásosabb részét. A felbőszített nemességet, még mielőtt magához térne, alkotmányos reformok vállalására késztetem! Tudatosítom bennük, hogy az ország csak ezáltal menthető meg. Megpróbálom megértetni velük, hogy az önzésük is gazdasági és politikai reformok támogatását követeli. (Egyre lázasabban.) Politizálni meg kell tanulnom. A katonaságot végre otthagyom. A következő ország- gyűlésen már részt veszek, és ott, a felsőházban nem a főrendűeket, nem is csak a nemességet, hanem az egész népet fogom képviselni. Nemzeti egységet kell teremtenünk. Az alkotmány várába be kell engednünk a népet is. Ha több védője lesz, még erősebb várunk lesz az alkotmány. Mit kell még azonnal megvalósítanunk? Társakat kell keresnem! A magyar irodalmat hogyan pártolhatnám leghatékonyabban? A főnemességet miképpen vehetném rá mecénásságra? Kis dolgokkal kellene kezdenem? Az ország leromlott lóállományát nemesíteni kell, ennek érdekében javasolhatnám a lóversenyeket. Az országépítésben együttműködők összetartására, politikai egység megteremtése érdekében kaszinókat kellene létesítenünk. (Rövid szünet.) Képes leszek-e a nemességgel megértetni: ha ellenáll a gazdasági és társadalmi reformoknak, ő maga elszegényedik? Az íróasztal felé indul. Esterházy Károlynak a levelet még ma befejezem. Leül. Ir, miközben fennhangon: Az, hogy még te sem áldozol semmit sem arra, hogy hazánkban hasznos intézmé11
