Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - Tasi József: „A népségből a nép fia…” (Beszélgetés Kardos Lászlóval életútjáról és a Bolyai-kollégium történetéről)

volt; minden előadást vita követett, amelyek meghittek, közvetlenek voltak. A következő lépés az volt, hogy különböző olvasmányokat beszéltünk meg, amelyek közvetlen érdeklődésünk körébe tartoztak; ez is arra mutatott, hogy a szabvány kollégiumi formát kezdtük átalakítani. A vitáink nagyon lényegesek, döntőek voltak, mert rendszerint kiélezett politikai problémák érdekeltek bennünket. Előadóink között zömmel a népi írók szerepeltek, de már ebben a korai szakaszban is ott találjuk Somogyi Miklóst és az építőmunkások egynéhány képviselőjét, a későbbiek folyamán pedig a kollégiumi est műsora avval bővült, hogy nemcsak a saját szájízünk szerinti előadókat hívtuk meg, hanem ellenkező nézetet képviselő embereket is, akikkel szenvedélyesen és lelkesen vitába szálltunk. Ez volt tulajdonképpen a magja azoknak a későbbi vitáinknak, amelyeken egy társadalmi problémát konzekvensen végigvittünk és a különböző, ellenkező világnézetű emberekkel is ütköztettük. Többféle vállalkozásba kezdtünk. Boros Lajos korszakára vezethető vissza a 40—41 telén Kiskunfélegyháza mellett. Bankfaluban végzett szociográfiai fölmérésünk. Kerítettünk annyi pénzt, hogy tizen- öt-huszadmagunkkal leköltözzünk Kiskunfélegyházára, rendszeresen kijártunk Bankfaluba két vagy három héten keresztül és ott egy agrárproletárokról szóló könyvnek vetettük meg az alapját.

— Mérei Ferenc egy beszélgetés során azt állította, hogy a népi kollégiumi mozgalom és a Győrffy-kollégium megtalálja elődeit a magyarországi protestáns kollégiumokban. Nem tudom, hogy a Bolyai-kollégium kezdeti korszakára is vonatkozik-e ez a megállapítás. Többektől hallottam, hogy bizonyos rokonságot vélnek felfedezni az angol kollégiumi rendszer és a népi kollégiumok pedagógiája között. Mi az igazság ezekben az állításokban?

— A felvetett témához szólva, tisztázni kellene azt, hogy mit jelentettek a protestáns kollégiumok, mint ahogy azt is tisztázni kellene, hogy mit jelentenek az angol college-ok. Semmiképpen nem emlékszem sem a magam, sem másoknak a prakszisá- ban vagy tudatos állásfoglalásában arra, hogy akár az egyiket, akár a másikat utánoztuk volna. Bizonyos hasonlóság kimutatható. A református kollégiumok viszonylatában az, hogy a népfiak egyfajta demokratikus gyülekezete volt, az angolok vonatkozásában pedig az osztályszempont alapján való szelekció, de merőben más alapon, mert mi alapján való szelekció, de merőben más alapon, mert mi önkormányzati alapon, önkéntes társulások és a saját magunk létfenntartásának az érdekében jöttünk létre.

— Mi történt még — hadd kérdezzem meg e kis kitérő után — a Bolyai-kollégium első évében és mikor indult meg, milyen folyamatok, külső és belső folyamatok hatására a Bolyai-kollégium válsága?

— Én még be akartam volna fejezni a Bolyai-kollégium belső szisztémájának a kialakulását avval, hogy igyekeztem körültapogatni azokat a vállalkozásokat, amelyekben azokban az időben részt vettünk. Úgy emlékszem, hogy a kollégium általános mozgásán kívül, belső, kisebb csoportosulások is támadtak. Most nem közvetlenül az előszövetkezetekre vagy szobaközösségekre gondolok, hanem arra, hogy egyes barátaink mélyebb kontaktust találtak a munkásmozgalommal és kialakítottak egy kisebb, sejtszerű közösséget. Ez nem volt publikus a tagság egésze előtt, azonban föltétlenül észlelni lehetett, hogy a kollégium közéletében szerepet játszók bizonyos meghatározóbb, döntőbb álláspontot képviselnek és a kollégium programjában és vállalkozásaiban irányító szerephez jutnak. Ez később az illegális kommunista párttal való kapcsolathoz, a munkásmozgalomba való mélyebb betagolódáshoz vezetett. Mivel ezek a kollégium legérettebb egyedei és kiscsoportjai voltak, hangadóvá váltak és a kollégium orientálódásában szerepet játszottak. A kollégium ilyen módon való alakulása nem maradt véka alatt, mert ezeknek a rendszeres szombat estéknek hamarosan híre támadt, széltében-hosszában tárgyalták, annál is inkább, mert a népi írók elleni perekben szereplő Kovács Imre és mások is megfordultak a kollégiumban. A kollégiumnak

83