Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 8. szám - Tasi József: „A népségből a nép fia…” (Beszélgetés Kardos Lászlóval életútjáról és a Bolyai-kollégium történetéről)

— Itt az ideje, hogy rátérjünk a Bolyai-kollégium megalakulásának konkrét körülményeire, és magára a megalakulás tényére.

— A Bolyai-kollégium megalakulásának konkrét körülményeit teljes pontossággal nem tudom felfedni, de úgy gondolom, hogy néhány alapvető motívumát és mozzanatát ismerem. Ez mindenekelőtt Boros Lajosnak a személyéhez fűződik. Boros Lajos a Turul országos politikájában is részt vett és mint mondottam, a népies balszárny egyik vezető egyénisége volt. Ő intézhette el, hogy a Turul Szövetség népies balszárnyának a vezetői kibérelték számunkra a Királyi Pál uca 12. számú ház egyik emeletét, majd később még egy emeletet, amely a Bolyai-kollégiumnak, a későbbi Győrffynek az első otthona volt.

— Honnan ered a kollégium neve? Miért éppen Bolyai Jánosról neveztétek el, vagy talán Bolyai Farkasról? Csak annyit tudok, hogy Bolyai-kollégium.

— Pontosan nem tudom megmondani, csak most láttam az egyik papíron, hogy Bolyai János néven szerepeltették. De azt hiszem, az illető csak önkényesen tett keresztnevet mellé. Én úgy emlékszem, hogy ennek a szülője szintén Boros Lajos volt, aki — matematikusnak indult és mint matematika tanár végzett — nagy rajongója volt a Bolyaiaknak. Emlékszem, még a Turul keretében az ő kezdeményezésére valami pályázat született meg a Bolyaiakról. Össze kell kapcsolnom a névadást azzal, hogy a Magyar Élet Kiadó Bolyai-könyvek címen sorozatot indított, és tekintve hogy Boros Lajos együttműködött a kiadóval, lehet hogy ez a két dolog összejátszott. Teljes biztonsággal — ismétlem — nem tudom megmondani, de Boros Lajos orientációjának, szimpátiájának volt az eredménye ez a névadás.

— Mint ahogy — ezt már csak sejtem — a későbbi kollégium neve igazgatójának, Kardos László néprajzi orientációjának is köszönhető.

— Nem, ez nem így áll! Teljes biztonsággal tudom mondani, hogy a Bolyai-kollégiumnak Győrffy-kollégiummá való átváltozásában, a névadásban nekem nem volt semminemű szerepem, sőt én már az új kollégiumnak, a Győrffy-kollégiumnak a nevét készen hallottam és készen találtam. Ez azzal kapcsolatos, hogy az úri pártfogók, akik a Győrffy-kollégiumot életre segítették, Győrffy Istvánnak nagy tiszetelői voltak. És mivel az első kollégiumi kezdeményezés, a Bolyai-kollégium, szorosan kopcsolódott Győrffy István tanszékéhez, Győrffy István személyéhez, a korán elhalt mester nevének megörökítése végett, az ő nevének a tiszteletére, részint a pártfogók ambíciójára neveztük el Győrffy István Kollégiumnak, amelyet azidőtájt nyugodtan vállalhattunk, mert saját anyanyelvűnk, saját életformánk egy részének tekintettük azt a néphagyományt, amely előző osztályhelyzetünkből adódóan számunkra ismerős és honi volt.

— Meg lehet-e állapítani pontosan a Bolyai-kollégium alapításának és a kollégium működésének, a működés megindulásának dátumát?

— Mi, amikor annak idején, 1948. március 15-én önként feloszlattuk a Győrffy- kollégiumot, indulásunknak 1939 szeptemberét jelöltük meg. A Győrffy-kollégisták- nak kiosztott diplomán 1939 szeptembere szerepel. De azt hiszem, ez önkényes. Valóban 1939 szeptemberében indult meg a Bolyai-kollégium, tehát az épület megszervezése, és a berendezések megszerzése; mert itt nemcsak arról volt szó, hogy a Bolyai- kollégiumban helyiségeket biztosítottunk, hanem ide ágyak, asztalok, szekrények is kellettek, néminemű belső felszerelés, és én azt hiszem, hogy ugyanazok az anyagi és szervezeti források szolgáltatták ezt, amelyekről az előbb beszéltem; tehát maga a Turul Szövetség. Úgy gondolom, hogy joggal keltezhetjük 1939. szeptember 1-től a kollégium indulását, de az első beköltözők csak 1939—40 telén jelentek meg; gyakorlatilag tehát az 1939—40-es tanév második féléve volt az, amely a népi kollégiumi mozgalomnak, akkori nevezete szerint Bolyai kollégiumnak az indulását jelzi. [A felvétel80