Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)
1983 / 8. szám - Tasi József: „A népségből a nép fia…” (Beszélgetés Kardos Lászlóval életútjáról és a Bolyai-kollégium történetéről)
zásban — szintén rokonszenvezett a Bolyai-kollégium diákjaival. Egy 1942-ben lezajlott beszélgetésben Viski elmondta, hogyannak idején tagja volt a Galilei-körnek és gondolkodására ifjúságának ez a szakasza döntő hatást gyakorolt, úgy hogy — ahogy kifejezte magát — szíve szerintiek az egyetemre került parasztgyerekeknek, parasztfiataloknak a kollégiumalapító, fészekrakó szándékai. A továbbiak során orientáló tényezőként kell felemlíteni a korabeli népfőiskoláknak a szerepét. — Első nagy élményünk az a tatai népfőiskola volt, amelyen több társammal együtt én is részt vettem, részint mint a népfőiskolái munkát tanulmányozó egyetemi hallgató, részint mint aki maga is előadásokkal szerepelt. Azaz igazság, hogy mi, mint népi származékok összekerültünk olyan parasztfiatalokkal, akik a termelő munkában vettek részt és a termelésüket korszerűbbé akarták tenni, de éhesek voltak a népi írók hatására, eligazító, eszmei tájékoztatására is; mi pedig szívvel-lélekkel vetettük be magunkat az ilyen fajta munkába és tanítottuk őket, de mi is tanultunk tőlük, sőt mi többet is tudtunk profitálni, tudniillik lehetővé vált a szociográfiai és egyéb tevékenységünkön kívül ilyen formában is osztályunk akkori szociális állapotáról pontosabb információkat szerezni. Hogy egy lépéssel továbbmenjek, a mi sokszor ismételt orientációs bázisaink közé tartozott a Márciusi Frontnak a mozgalma; az a mozgalom, amelyet már 1938-ban megismertünk, és tagjaival közvetlen kapcsolatot is tudtunk teremteni. Az említett követtábor alkalmával 1938-ban — tekintve, hogy személyes baráti körünkhöz tartozott Fehér Gyula —, rövidesen megismerkedtünk a debreceni egyetemi hallgatókkal, többek között Fehér Gyulának az öccsével, Fehér Lajossal is, aki a Márciusi Front tevékeny tagja volt. A Márciusi Front lapját, a Továbbot és a körülöttük folyó harcot akkoriban már ismertük, mivel ezekben a lapokban igen jelentékeny mértékben a népi írók is szerepeltek, akiknek a társadalmi-politikai véleményére minden alkalommal kíváncsiak voltunk. Itt is bizonyos kontaktus teremtődött meg közöttünk, sőt a Márciusi Front többi tagját is személyes kapcsolatok alapján ismertük meg. Nagyon jelentékeny szerepet töltött be az életünkben a korabeli Szabad Szó, az a néplap, amelynek a munkásságában mi magunk is részt vettünk. Meg kell említeni azt is, hogy 1938-ban indult el a Magyar Elet Könyvkiadónak a tevékenysége, Püski Sándor vezetésével. A Magyar Élet Kiadónál jelentős szerepet kapott az a Boros Lajos, aki az induló Bolyai-kollégium igazgatója volt; így a Püski-féle vállalkozás is élvezte a népi származéké egyetemi hallgatók támogatását és viszont. A kiadványok terjesztőinek a sorában később a Bolyai-kollégium egész tagsága részt vett, a háború előtt mindenesetre igen jelentős volt a szerepe. Itt nemcsak kifejezetten a népi írók jelentek meg, hiszen olyan író, mint például Móricz Zsigmond is szerepelt a könyvkiadói listán. Ő velünk személyes kontaktust teremtett meglehetősen korán; ez a kapcsolat továbbra is erősödött, és ha sikerül nyomára akadni annak a Móricz- nyilatkozatnak, amely a kollégistákról hangzott el*, akkor ez is demonstrálja, hogy milyen termékeny hatást gyakorolt Móriczra a parasztszármazású diákok tömörülése és azt is, hogy milyen jelentékeny volt Móricznak a hatása erre a csoportosulásra. Beszélnem kell még az orientáló tényezők közül egyes vallási egyesületeknek a hatásáról is. Többek között a Soli Deo Gloria körében csoportosuló fiatalságról, ez a fiatalság igen erős érzékenységet mutatott a népi kultúra iránt. Magam is emlékszem, hogy 1938-tól rendszeresen bejártam a Soli Deo Glóriába, ott barátaim voltak, amelynek az lett a következménye, hogy a Soli Deo Gloria által rendezett balatonszárszói talál* „Különösen kedvencem a Bolyai-kollégium. Újfajta magyarok állnak ki a síkra. Új értelmet jelent a régi szó: bajtárs.” M. Zs.: Magvető. Magyar Élet, 1941. jún. 1.1. 78
