Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Henkey Gyula: Az embertan és a magyar nép származása

méreteinek átlaga a turanid típusú koponyák átlagával szinte teljesen megegyező. Lipták maga is rámutat, hogy a Ginzburg által a pamiri típusba sorolt X—XI. századi sarkeliek és az I. e. II. századi uszunok méretei (a testmagasság is) kisebbek, mint a honfoglaló magyaroknál (Lipták, Acta Orient. Hung. 1955). Egyes török népeknél és a morvinoknál gyakori keleti mediterrán formák a szkítáknál és részben a szarmatáknál is gyakoriak voltak, viszont a korábbi török és finnugor népekre nem voltak jellemzők, így egyet kell értenünk Csebokszarovval abban, hogy e formák szkita és szarmata beolvadásra vezethetők vissza. Az embertani adatok alapján is feltételezhető az együttélés (szimbiózis) az I. e. első évezred közepétől kezdve az iráni nyelvű középázsiai népek és a hunok, majd fokozattabb mértékben a szarmaták és türkök között. Kazahsztánban a szkíta korban 20%-ban, a szarmata korban 30%-ban adja meg Isz- magulov a mongoloid jellegek gyakoriságát (Etnicseszkaja antropologija Kazahsztana, 1982), korábban pedig már említettem, hogy Kazahsztán lakosságára a XII. századig az europoid jellegű andronovói típus, illetve az ennek a túlsúlyát mutató erősen and- ronovói jellegű turanid változat volt a jellemző, tehát a szarmata és a török korszak embertani képe között csak igen kis eltérés lehetett. A honfoglalás előtt a hét régebbi magyar törzshöz csatlakozott a kazároktól elszakadt kabarok három törzse is. A ka- barnoknak Györffy György szerint ogur-török (bolgár-török), oguz- (keleti) török, valamint iráni nyelvű, de közép-ázsiai eredetű alán-szarmata és khorezmi rétege volt (lásd Györffy Gy. írását folyóiratunk).

A honfoglaló magyar koponyák a törökös rétegnek kb. háromszoros túlsúlyát mutatják a finnugor eredetűekhez képest (Lipták, Awaren und Magyaren . . . ,Acta Arch. Hung. 1958). A honfoglalás után az ugor réteg nem kapott utánpótlást, a törökös elemek viszont megerősödhettek részben az itt talált közép-ázsiai eredetű népcsoportok, részben pedig a később beköltözött besenyők, kunok, és jászok, valamint az itt maradt ozmán-török beolvadásával. A korábban is itt élő népek közül a honfoglaló magyarokhoz a szarmaták álltak a legközelebb, Bartucz a tiszántúli szarmata koponyák 33,3%-át a turanid, 20%-át a pamiri típusba sorolta (Anthropologische Beiträge zur I. und II. Periode der Sahmatenzeit in Ungarn, Acta Arch. Hung. 1961). Ezzel összhangban van, hogy Tóth Tibor vizsgálatai szerint az Azovi-tenger melléki és a nyugat-kazahsztáni szarmaták koponyái mutatják a legnagyobb hasonlóságot a honfoglaló magyar koponyákkal (A honfoglaló magyarság etnogenézisének problémái, Anthrop. Közi. 1965). Az avarkorban beköltözött onogurok csatlakc~ott elemeként finnugor réteg is feltételezhető, de Lipták a Duna-Tisza közi avarkori koponyákon az uráli típust nem mutatta ki, viszont 10,1%-ban adja meg a kelet-balti típus gyakoriságát (Awaren und Magyaren .. .,Acta Arch. Hung. 1958), ami inkább a volgai finn népekkel való kapcsolatra utalhat. Az embertani adatok alapján nem valószínű, hogy csak a honfoglaló magyarok török elemei képezték volna a vezető réteget, az ugorok pedig a szolgákat. Ugyanis az uráli típus 4,29%-ban Üllőnek, Árpád egyik leszármazottjának nagycsaládjában is meghatározható volt (Nemeskéri-Gáspárdy, Ann. Hist.-natur,. 1954), Lipták szerint pedig a vezető rétegre a turanid, az uráli, a pamiri és az elő-ázsiai komponensek a legjellemzőbbek (Magyar őstörténeti tanulmányok, 1977). Vizsgálataim eredményei is arra utalnak, hogy nincs eltérés a jobbágy és a köznemesi eredetű falvak embertani összetétele között, a török korban is folyamatos népességek egyaránt a törökös jellegek tizenötszörös túlsúlyát mutatják, az összesen vizsgált 20 200 magyar vonatkozásában ez az arány kilencszeresre módosul (41,2% a 4,5%-hoz), viszont az uráli típus gyakorisága sem az őslakos, sem a telepes népességeknél nem haladja meg a 0,1%-ot, tehát a ma kimutatható finnugor elemek kb 98%-át inkább a volgai finn népekkel lehet kapcsolatba hozni. Ha tiszta képet akarunk kapni őseink eredetéről, kívánatos lenne nemcsak az ugor réteg történetét az I. e. VI. évezredig vissza95