Forrás, 1983 (15. évfolyam, 1-12. szám)

1983 / 7. szám - Katona Imre: Őstársadalmunk az uráli kortól a honfoglalásig

magyarok, Etelközből pedig külön jöttek a Kárpát-medencébe a besenyőktől elűzött parasztok.

6.4. Török, vagy inkább nomád mintára átszerveződött félnomád társadalmunk nemcsak termelésből, hanem jelentős mértékben zsákmányolásból is élt, sőt idővel ez utóbbinak lett fokozottabb szerepe és jelentősége. A fő erőt az a lovas hadsereg képviselte, melyet nemzetségi-törzsi és területi alapon szerveztek meg. Az egész életvitel alárendelődött az állattartásnak, mely a sorozatos katonai vállalkozásokat szolgálta. A politika egyértelmű volt a hadászattal, az egész életvitel pedig a folytonos katonáskodással. A korabeli feljegyzések, a fegyverek tanúsága és más népek életéből vett párhuzamok szerint is népünk valóságos hadművészetre tett szert. A katonai demokrácia kettős fogalma rávilágít az egyének megközelítően egyenlő harci és zsákmányszerző esélyeire, ugyanakkor az állandó fegyveres készenlétre is. Ezt az egész életet ugyanis a fegyverek tartották fenn, minden vállalkozás újra és újra besorolta az egyéneket, átrétegződött maga a társadalom is. A katonai sikersorozatok lehetővé tették a vagyon és a hatalom halmozását, elkülönült a nemzetségi előkelők bőségben (a bő szó a török bég-bej-úrból ered) élő rétege a köznéptől, főként az ínségre (in korabeli szavunk szegényt jelent, az inas elnevezés is ebből képződött) jutott foglyoktól, adósoktól, vagyonukat, családtagjaikat elvesztett emberektől. Az előkelők körül állandó katonai kíséret alakult ki, mely az egész népet megszervezte egy-egy katonai vállalkozásra. A kettős, majd hármas hadrend, a négyes és a hetes hadi, valamint törzsi felépítés, a tízezer lovast jelentő tömény (-télén) szavunk, sőt voltaképpen már a korabeli nemzetségi és törzsi szerkezet is erre a felülről történő tudatos és kitűnő szervezésre vall.

6. 5. A félnomád társadalom alapját továbbra is a nemzetség képezte, mely megmaradt vagyoni és lakóközösségnek, de a vérségi elv némileg elhalványult a befogadott idegenek, főként pedig a vérségi keretet kitágító katonai mozgósítások miatt. A honfoglalás előtti időszakban ismét kezdett önállósodni a család, ezt az elnevezést ebben a korban vettük át a szlávoktól. A nemzetség tisztaságára főként az előkelők vigyáztak, (csodás) származásuk emlékét fenntartották; így pl. az Árpádok eredetmondája: az ún. turul-monda századokon át fennmaradt, hasonlóképpen a legrégibb magyar nemzetségek címerei is. A nemzetségeket honfoglalás előtti bizánci kútfők is említik, bár a törzs fogalmával olykor átfedve, és valószínűsíthető az egész Kárpát-medence birtokbavételének nemzetségi rendje is. Mindenesetre a nemzetségek jóval később bomlottak fel, mint a törzsek, legtovább maradtak meg a kiváltságos nemesek, továbbá a különjogok- ban részesített székelyek, majd a későbbi jövevény kunok körében. Elhalványult emlékeikkel vagy inkább másodlagos, utóbb felelevenedett elemeikkel még a 19—20.században is találkozhattunk. (Pl. a bukovinai és a rákosdi székelyek között.)

6. 6. Míg a nemzetségek a vándorlások viharos korszakában is viszonylag állandók maradtak, ugyanezt azonban a belőlük és a társadalom más, kisebb csoportjaiból szervezett törzsekre már nem lehetett elmondani, inkább az ellenkezője közelíti meg jobban a valóságot. A (fél)nomád törzs voltaképpen területi-politikai-hatalmi-katonai szervezet, melynek nemzetségei, ill. tagjai nem feltétlenül beszélnek közös anyanyelvet, nem egyenrangú és nem is örökös tagok. A törzsön belül szigorú hatalmi rangsor van, mely legfeljebb látványos és nagy eredménnyel záródó katonai-politikai vállalkozások után módosul. Egyébként az első nemzetség adja a törzs nevét és tulajdonképpeni vezetőit is. Innen van, hogy bár a honfoglaló 7 törzsből csak kettőnek van finnugor neve és a többinek török, ez korántsem jelent ekkora számbeli különbséget: egyrészt a nemzetségek törzsön belüli száma nem feltétlenül volt egyenlő, másrészt adhatta ugyan a legerősebb török nyelvű nemzetség a törzs nevét, attól még a többi más (pl. finnugor) nyelven is beszélhetett. Egyébként a finnugor nyelvű Megyer törzs lett a

63